Kutyákkal fejtik meg a hosszú élet titkát
Két matuzsálemi kort megélt kutyát is találtak hazánkban, akik hozzásegíthetik a tudósokat ahhoz, hogy közelebb kerüljenek a régóta keresett válaszhoz: mi az emberekenél a hosszú élet titka.
Buksi 27 évesen, tavaly augusztusban pusztult el az extrém kánikula idején a sárréti Pegazus Lovarda és Vendégházban, Kedves pedig 22 évet élt az ócsai Szent Ferenc Állatotthonban. Az ő hosszú életüket is vizsgálják a Szenior Családi Kutya programon belül, melyben a kutyák öregedésével kapcsolatos kutatást végeznek. Ennek célja ugyan az idős kutyák vizsgálata, de feltételezik, hogy az eredményekből következtetni lehet majd a hosszú emberi élet titkára is. A kutatás során genetikai vizsgálatokat is végeztek rajtuk, azt kutatva, mi lehetett a hosszú életük titka. Az ő életkoruk azért is különleges, mert a nagy testű kutyák átlagban 7-8 éves korukig, a kis testűek 14-15 évig élnek, mindkét matuzsálemi kort megélt kutyus nagy testű volt.
Agyukat is dolgoztatták
– A 100 évet megélt emberek gén állományát vizsgálva kiderült, hogy vannak csak rájuk jellemző génváltozatok. Ezek az emberek szinte betegség mentesen éltek – mondta a Borsnak Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia Tanszék tudományos főmunkatársa, biológus, etológus, a program vezetője. Ez a két matuzsálemi kort megélt kutyákra is jellemző volt, valamint szabad tartásban éltek, sok emberrel és kutyával volt kapcsolatuk. Feltételezik, hogy a szociális kapcsolatok tartása, az agyuk és izmaik mozgatása is védő hatású lehetett.
– A kutyák genetikai állományát kutatva találtunk 24 olyan génváltozatot, ami a hosszú életkorral volt kapcsolatban az embereknél. Ezek a fiatalabb korban elpusztultaknál nem voltak meg. Ami érdekes, hogy nem csak az idősödő embereknél, de a kutyáknál is jelentkeznek a demencia, vagyis az idős kori elbutulás jelei. A tünetei hasonlóak az emberekével: memória zavarokkal kezdődik, nem ismerik fel a közeli ismerősöket, eltévednek ismerős helyen, elfelejtenek korábban ismert szavakat, felborul az alvás-ébrenlét ciklus, indokolatlanul szoronganak, visszatartási problémák jelentkeznek. Ezekkel a panaszokkal a tulajdonos elmegy az állatorvoshoz, ahol vizsgálatokkal kizárható más egészségügyi probléma. Érdekes, hogy a két említett kutyánál ezek a tünetek nem voltak meg, legfeljebb csak nehezen mozogtak.
Segítettek a gazdik
A Szenior Családi Kutya program keretében több, mint 120 kutyát követnek nyomon 2016 óta, és 15 ezer kutyatulajdonos töltött ki kérdőívet, akár többször is közölve adatot a kutyájáról.
– Kezdeményeztük egy kutya agy- és szövetbank létrahozását is. Azok a gazdák, akik egészségügyi probléma miatt elaltatják a kutyájukat, felajánlhatják a testet nekünk, így vizsgálni tudjuk az agyukat és azt, hogy sejtszinten mivel jár az öregedés. Az idős kutyáknál is látjuk az agy zsugorodását, a térfogat csökkenését, az agykamra növekedését, ami az idős embereknél is megvan. A kutatásoknál az állatok az ember modelljei, mert rajtuk egyszerűbben vizsgálhatók biológiai folyamatok.
Más, ha családban élnek
– Általában laboratóriumi körülmények között élő állatokat vizsgálnak az öregedéskutatók. De a családban élő kutyák viselkedése egészen más. Gondolkodásuk sok tekintetben hasonló az emberéhez. Öregedésük vizsgálatával az emberekről is többet megtudhatunk – mondta a szakember. – Kutatásunk célja az is, hogy segítsünk abban, hogy a család kedvencei minél tovább éljenek. A munkakutyáknál ez különösen jelentős, hiszen nagyon sok pénzbe kerül a kiképzésük és anyagilag is fontos lehet náluk az egészségesen megélt hosszú életkor. Az emberek hosszú életének megéléséhez is kapunk fontos információkat, Valószínűsítjük, hogy az emberekben is megvannak ugyanazok a hosszú életet „biztosító” gének, amik a kutyáknál. Így kevesebb gént is elég vizsgálni és a funkciójukat is könnyebb azonosítani. Ezen a módon megismerhetjük a hosszú élet titkának genetikai hátterét – mondta Kubinyi Enikő.
0
0
A Kutyákkal fejtik meg a hosszú élet titkát bejegyzés először 🐾-én jelent meg.
