Magyar kutyás statisztika: főleg fiatalok, diplomások és fővárosiak választanak menhelyi társat
A magyar lakosság 36 százaléka tart otthon legalább egy kutyát, állapította meg a Kutyaszemmel program országos reprezentatív kutatása. Ez számokra vetítve azt jelenti, hogy közel 3 millió kutya él gazdival Magyarországon. 2017-ben a Statista közreadott egy kutatást az európai uniós országok kutyatartási szokásairól és a kutyák számáról. A nemzetközi statisztikából kiderült, hogy Románia áll a lista élén, ahol az ország lakosságának 46%-a tart otthon kutyát, és Ausztria kullog a sor végén, ahol csupán 12 százalék az arány. Magyarország 33 százalékkal a lista elején foglal helyet.
A válaszokból az is kiderült, hogy a kutyás háztartások lényegesen gyakoribbak a községekben (49 százalék), mint a városokban (33 százalék), különösen Budapesten (22 százalék). Ennek oka, hogy még mindig szívesebben tartanak az emberek inkább kertes házban kutyát. Mindemellett a megfelelő kutya kiválasztásával és a kellő gondoskodással egy lakásban tartott eb is teljes életet élhet, tehát nem a kertben tartás a legmeghatározóbb szempont kedvencünk számára, hanem például saját életkorunk, életmódunk és mindennapi szokásaink, amelyek jelentős kihatással vannak a háziállat életére és jóllétére. Érdekesség, hogy a diplomások (26 százalék) és a legnagyobb jövedelműek (32 százalék) tulajdonában az átlagosnál ritkábban, míg a középkorúak körében pedig gyakrabban van kutya (43 százalék). Ugyanakkor a menhelyi örökbefogadás a lakosság közel egyötödénél népszerű, különösen a 18-29 év közöttiek, a diplomások és a budapestiek körében, illetve azoknál, akiknek nincs kutyájuk.
A fenti számok tükrében látszik, hogy sok a kutya a magyar háztartásokban, de vajon jó dolguk van a magyar négylábúaknak? Mennyire vagyunk felelős kutyatartók? A Cofidis Hitel Monitor januári, kutyás tematikájú felmérése korábban arról számolt be, hogy a magyarok elsősorban azt várják el egy felelős kutyatartótól, hogy a gazdi családtagként tekintsen a kutyára (87 százalék) és odafigyeljen a négylábú fajtájának megfelelő egészségügyi és lelki szükségleteire is. Emellett a napi szintű foglalkozás (84 százalék) és a megfelelő táplálás (72 százalék) szintén jelentős tényezőként szerepeltek az emberek szempontjai között.
Bár sokan várják el egy gazdától, hogy felelősséggel gondoskodjon a kutyájáról, a tapasztalat mégis azt mutatja, hogy a magyar társadalomnak még van hova fejlődnie a nyugati, de még a fejlődő közép-európai országokhoz képest is. Fontos lenne megtanítanunk, hogy a kutya is egy élőlény egyedi szükségletekkel, igényekkel, akivel foglalkoznunk kell, akire időt kell szánnunk. A kutyák többsége genetikailag munkakutya, tehát igényli, hogy foglalkozzanak vele, fárasszák le. A legtöbb problémás kutya viselkedése (túlzottan és gyakran ugat, ugrál, odakap, szökik), pontosan ebből adódik, és ez a leggyakoribb ok, ami miatt megválnak tőle. Holott kisebb belefektetett munkával könnyen lehetne a helyzetet orvosolni
– mondta el Wieden Krisztina, a Hangya Közösség képviselője, állatvédő.
A kutatás megrendelője, a Cofidis Magyarország 2018 őszétől Kutyaszemmel néven egy átfogó, a kutyák jóllétét célzó szemléletformáló és edukációs programmal kívánja támogatni a felelős kutyatartás ügyét, és olyan társadalmi felelősségvállalási programot indít, mely egyaránt támogatja a gazdás és a menhelyen élő kutyákat.
0
0
A Magyar kutyás statisztika: főleg fiatalok, diplomások és fővárosiak választanak menhelyi társat bejegyzés először 🐾-én jelent meg.
