Így reagál a kutya, amikor rajtakapják, hogy széttépett egy párnát

Olvasási idő:2 Perc, 49 Másodperc

Csak meg nem szólal – szokták mondani a kutyák rendkívül összetett érzelemnyilvánításaira. A háziasítás csaknem harmincezer éve során a kutya és az ember közötti kapcsolat még tovább differenciálta a kutyák viselkedését, azt a képességet is kifejlesztve bennük, hogy pontosan felismerjék, ha „rossz fát tettek a tűzre”, amint az a cikkbe beágyazott videón is látható.

Megpróbálnak ember módjára viselkedni még akkor is, ha csínyt követnek el

Minden kutya – a fajtától függetlenül – ugyanazt a nyelvet „beszéli”. Noha a kutyáknak nincsen kezük, amivel a gazdájukhoz hasonlóan gesztikulálhatnának, mégis, képesek az emberéhez hasonló gesztusok kifejezésére a testbeszédükkel, amelyekkel az érzéseiket, valamint a környezeti hatásokra adott reakcióikat fejezik ki.

A háziasítás évezredei alatt a kutyák egyre több emberi magatartást tanultak el, és mivel falkaállatok, amelyek a gazdájukat tekintik falkavezérnek,

MEGPRÓBÁLNAK MINÉL JOBBAN IGAZODNI A GAZDÁJUKHOZ, VAGYIS „EMBERI” MÓDRA VISELKEDNI.

Ennek köszönhetően alakult ki bennük az a képesség is, hogy felismerjék, illetve megkülönböztessék a jó vagy rossz, vagyis a gazdának tetsző valamint nem tetsző dolgokat, saját természetes viselkedési mintáiktól függetlenül.

Minden kutyatulajdonos megtapasztalhatta már, hogy ha a kedvence minden látható előzmény nélkül hirtelen túl alázatosan kezd el viselkedni, vagy kitartóan igyekszik elkerülni a gazdája tekintetét, akkor e magatartás hátterében valamilyen „csíny” elkövetése állhat, amint azt a lentebb beágyazott videón is jól láthatjuk.

A videón látható Golden retviver játékból széttépett egy párnát, majd felismerve, hogy a gazda szemszögéből rosszat tett, igyekezett gyorsan „felszívódni”, megbújva a szomszéd szobában.

JÓL MEGFIGYELHETŐK A KUTYA BŰNTUDATÁNAK TESTBESZÉD-JELEI,

a leeresztett farok, a földhöz lapuló testtartás, valamint a rendkívül lassúra fogott léptek, amikor a gazda előhívta, hogy szembesítse a csínytevésével.

A hanyattfekvés a teljes behódolást jelzi, és a boldogság érzete csak akkor tért vissza ismét, amikor a gazdi a megbocsátás jeleként megvakarta a „bűnös” eb hasát.

Egy kis kutyaetológia mindenki számára
A kutyák rendkívül összetett testbeszéddel képesek kifejezni az érzelmeiket. Noha a kutyáknak nincs olyan fejlett arcmimikájuk, mint az embereknek, mégis, képesek bizonyos arcjátékra.

Így például ha a kutya utasítást vár a gazdájától, akkor ezt többnyire félrehajtott fejjel, tágra nyitott szemmel, és felhúzott szemöldökkel jelzi. Ha összeszűkül a szeme, akkor ez a jelzés haragra, viszont ha kerekre nyílik, félelemre utal.

A félelemből összehúzott szem azt is jelzi, hogy a kutya kész megvédeni magát, ezért ilyenkor nem tanácsos az állat szemébe nézni, amit provokációnak, fenyegetésnek értékelhet.

HA A KUTYÁNK JÁTSZANI SZERETNE, VAGY TÚLÁRADÓAN JÓKEDVŰ, EZT HÁTRAHÚZOTT AJKAKKAL JELZI,

amitől úgy tűnik, mintha nevetne. Külön érdekessége e testbeszéd-jelnek, hogy a kutya ezt csak és kizárólag az embereknek mutatja, a fajtársainak nem.
Ezzel szemben, ha a kutya felhúzza az ajkát és kivillantja a szemfogait, az agresszív, támadó szándékra utaló jel.

A KUTYA A FÜLE MOZGATÁSÁVAL IS KÉPES KIFEJEZNI A HANGULATÁT.

A felemelt fülek a fokozott figyelmet, éberséget, vagy pedig az elfogadó magatartást jelzik. A hátracsapott fülek egyaránt jelenthetnek elfogadást, vagy pedig félelmet. A kutya hangulatának egyik leglátványosabb kifejező eszköze a farok.

Ha magasan és mereven tartja, ez a feszült figyelem,

HA VISZONT LEERESZTI ÉS MAGA ALÁ HÚZZA ,AZ A BEHÓDOLÁS VAGY A BŰNTUDAT CSALHATATLAN JELE.

Az intenzív farokcsóválás örömöt vagy fokozott érdeklődést, a féloldalra vagy hanyatt történt fekvés pedig teljes behódolást jelent. A felsorolt néhány jellegzetes példán kívül a kutyák még számtalan egyéb módon képesek hangulati állapotuk kifejezésére.

A kutyák etológiájával kapcsolatos kutatások bebizonyították, hogy a domesztikáció hosszú évezredei alatt az emberi környezet hatására az ebek megpróbáltak egyre inkább ember módjára viselkedni. Csányi Vilmos, a nemzetközi hírű magyar etológus ezért sem véletlenül nevezi „szőrös gyerekeknek” a legjobb barátainkat.