A kutyák barátságosságának titkai: A génszintű kutatás megvilágítja a viselkedést
Az ELTE etológusai és amerikai kutatók legújabb kutatása érdekes párhuzamokat von a kutyák háziasításának folyamata és a barátságos viselkedésük között. Az eredmények alapján egy különleges gén, a GTF2I szerepe kulcsszerepet játszik a kutyák és farkasok közötti viselkedésbeli eltérésekben. A tudósok megfigyelték, hogy a kutyák sokkal inkább barátságosak az emberekkel, amely jelenség a háziasítás során bekövetkezett genetikai változásoknak köszönhető.
Az ELTE kutatói szerint a kutyák barátságos magatartása olyan jellegzetes vonás, amely megkülönbözteti őket a farkasoktól. Az emberek között is tapasztalható hasonló, veleszületett barátságosság, különösen a Williams-Beuren szindrómás egyének körében. Érdekesség, hogy a kutyák genomjában felfedezhető hasonlóságok vannak a Williams szindrómások génjeivel, hiszen mindkét esetben hasonló géndefektusokat azonosítottak a tudósok.
Bridgett vonHoldt, a Princeton Egyetem kutatója és a BMC Genomics szakfolyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy a GTF2I gén szerepet játszik az idegrendszer fejlődésében, különös figyelmet fordítva a szorongás és a barátságosság területeire. A kutatás célja az volt, hogy kiderítsék, hogyan befolyásolják a gén különböző változatai a kromatin térszerkezetét, amely a DNS és a fehérjék összetett elrendezését jelenti.
A kutatók tehát hangsúlyozták, hogy a GTF2I gén különböző változatai különböző kromatin struktúrákhoz vezethetnek, ami hatással van a gén aktivitására is. Megállapították, hogy a farkasok és a kutyák genomja közti eltérések már a kromatinszervezet szintjén is megmutatkoznak, ami további kérdéseket vet fel a kutyák és farkasok viselkedésének mögöttes okairól.
Ahhoz, hogy részletesebben megvizsgálhassák a kérdést, a kutatóknak kutyák agyszövetére volt szükségük. Ezért az ELTE Etológia Tanszék kutatóit keresték meg, akik a Kutya Agy- és Szövetbank munkatársai. Kubinyi Enikő, a tanszék vezetője elmondta, hogy a Szövetbankba olyan kutyák mintáit gyűjtik, akiket egészségügyi okokból altattak el, és akik nem szenvedtek idegrendszeri megbetegedésben. A Szövetbankot Kubinyi, Sándor Sára genetikus és Czeibert Kálmán állatorvos alapította 2017-ben, hogy elősegítse a kutyákra irányuló kutatásokat.
A kutatók eredményei megerősítették a hipotézist, miszerint a GTF2I gén ősi és modern változatai eltérő kromatinszerveződést eredményeznek. A kutatás során kiderült, hogy a DNS-ben gyakran megtalálhatóak önsokszorozó, mobilis génszakaszok, úgynevezett retrotranszpozonok. A GTF2I gén ősi változatában egy ilyen szakasz megtalálható, míg a modern kutyagenomból hiányzik. Ez a hiányosság megváltoztatja a génkifejeződés szerkezetét is. Ahogy dr. Dhriti Tandon, a tanulmány első szerzője megfogalmazta: „a retrotranszpozon jelenléte vagy hiánya befolyásolja a gének térbeli elrendeződését, ami magyarázatot adhat a kutyák és farkasok viselkedése közti eltérésre.”
A kutatás összességében azt sugallja, hogy a kutyák és az emberek hiperszociális viselkedésének molekuláris háttere hasonló lehet. Mivel a kutatók megállapították, hogy a kutyák más génváltozatokat hordoznak, mint a farkasok, ez az evolúciós jelentőségű különbség új megvilágításba helyezi a kutya fejlődését és háziasítását. A kutatás során felmerült az a megállapítás is, hogy a viselkedés kialakulásához nem csupán a DNS bázissorrendje, hanem annak fehérjékkel való térszerkezete is hozzájárulhat. Ez új irányt adhat a kutyaevolúciós kutatások számára.
A kutatásról szóló cikk először a Kutya újság 2024-es szeptemberi számában jelent meg, amely részletesen bemutatja a kutatás menetének különböző aspektusait és az elért eredmények jelentőségét. Ez a tanulmány nemcsak a kutyák viselkedésének megértéséhez járul hozzá, hanem a jövőbeli kutatások irányait is meghatározhatja.
Sziasztok, kutyabarátok! 
Szeretnénk, ha ti is részesei lennétek kutyás közösségünknek! Ha tetszett a cikkünk, ne habozzatok megosztani, lájkolni és kommentelni! Osszuk meg együtt a kutyusaink szeretetét és tapasztalatait! 
Köszönjük, hogy velünk vagytok! @keyframes shake {0%{transform:translateX(0);}25%{transform:translateX(-5px);}50%{transform:translateX(5px);}75%{transform:translateX(-5px);}100%{transform:translateX(0);}}
