A kutyák az emberszeretetüket a génjeikben hordozzák

A többi kutyafélétől eltérően a kutyák igazán barátságosak az emberrel. A négylábúak viselkedése éppen ezért felvet egy fontos kérdést: hogyan alakult ki a személyiségük, amely annyira különbözik a rokonok, azaz a rókák és a farkasok magatartásától?

Hogy megtalálják a választ, a svéd Linköping Egyetem tudósai egy kutatást hoztak létre, melyben több száz eb vett részt. A teszt során a kutyáknak átlátszó tetejű dobozokból kellett megszereznie az oda elhelyezett ételt. A három láda egyikének a fedele be volt csavarozva így lehetetlen volt az állatok számára, hogy hozzáférjenek a benne lévő jutalomhoz. A szakértők arra voltak kíváncsiak, hogy a kutyák mennyi idő után kérnek segítséget a kísérletnél jelenlévő emberektől.

Bár az ebek közeli rokonai, a farkasok mindig maguk próbálják megoldani a problémáikat, a kutyák nagyobb kihívás esetén gyakran fordulnak kétlábú barátaikhoz. A kísérlet során azonban kiderült, nem minden kutya egyforma: egyes példányok jóval hamarabb kezdték el keresni az ember társaságát, míg mások kifejezetten kerülték az érintkezést. A vizsgálat végén ezért a kutatók a négylábúakat szociális viselkedésük alapján rangsorolták.

Ezután a szakértők DNS mintát vettek a 95 legjobban és legrosszabbul teljesítő állattól, hogy megtudják, vannak-e genetikai okai a döntéseiknek. Sikerült is megtalálni a viselkedés mögött álló tényezőket: összesen öt gént. Érdekes, hogy az azonosított gének közül néhány az emberben is fellelhető, ahol szintén a személyiségre van hatással.

A SEZ6L nevű gén például az embereknél az autizmussal áll kapcsolatban, a négylábúaknál pedig a tőlünk való ragaszkodással. Hasonló módon a COMT az embereknél a serdülőkori agresszióval, a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral és a skizofréniával hozható összefüggésbe.

A kutatás kimutatta, hogy a genetika fontos szerepet játszik a kutyák emberszeretetében, Per Jensen, a tanulmány egyik társszerzője szerint mégis számtalan más tényező is befolyásolja az ebek viselkedését. A szakértő úgy gondolja, a viselkedés 70 százalékát egyéb összetevők, mint például a tapasztalatok irányítják.