Magyar kutatók adtak választ a kutyaorr nedvességének kérdésére

Olvasási idő:2 Perc, 16 Másodperc

A legtöbb kutyatulajdonos szeret játszani a négylábú kedvenceivel, de néha szívesen meg is ölelgeti őket. Ilyenkor óhatatlanul előfordul, hogy a háziállat megnyalja az arcunkat vagy a kezünket. Amikor azonban az orra érintkezik a bőrünkkel, ezt az érintést gyakran hidegnek és nedvesnek érezzük, máskor viszont inkább melegnek és száraznak. Nem csoda, hogy ennek a ténye néhány kutyatulajdonost elgondolkodtathat: melyik a normális? A választ a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói legutóbbi tanulmányukban publikálták a Scientific Reports tudományos szaklapban.

Segíti a ragadozókat a zsákmány felderítésében
A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói szerint mind a nedves, mind a száraz orr is úgymond normálisnak nevezhető a kutyák esetében. Ahogy arra a szakemberek rámutattak, négylábú barátunk orra általában meleg és száraz lesz, amikor alszik.

ÉBREDÉS UTÁN AZONBAN AZONNAL MEGNYALJÁK AZT, AMELY EZUTÁN HIDEG ÉS NEDVES LESZ.

Korábban egyes tanulmányok arra következtettek, hogy a kutyák hideg orra a testhőmérséklet szabályozásában segíti őket, ám ez a testrészük azonban túl kicsi a testméretéhez képest, így később bizonyítást nyert, hogy így nem tud semmiféle kézzelfogható előnyt kínálni a hőszabályozás szempontjából.

EGY MÁSIK HIPOTÉZIS SZERINT A HŰVÖSEBB ORR SEGÍTI A RAGADOZÓKAT A ZSÁKMÁNY FELDERÍTÉSÉBEN.
Bálint Anna és az egyetem munkatársai úgy döntöttek, hogy ezt az utóbbi feltételezést vizsgálják meg. Ennek érdekében elsőként megmérték a különféle kutyafajták, valamint a lovak és jávorszarvasok testhőmérsékletét. De a teszt ezzel nem ért véget.

Érzékelik a viszonylag távoli zsákmányból áradó hőt
Az egyik kísérlet során a kutatók három kisállatot arra képeztek ki, hogy szobahőmérsékletű tárgy helyett egy melegebb tárgyat válasszanak, amelynek hőmérséklete körülbelül megegyezett egy potenciális zsákmány testhőmérsékletével.

A kutya orra valóban képes volt érzékelni a viszonylag távoli zsákmányból áradó hőt, még akkor is, ha a hősugárzás gyengének bizonyult.

A gyenge hősugárzás érzékelésének képessége értékes érzékszervi információkat közvetít egy olyan állat számára, amely főleg endoterm állatokkal táplálkozik, tehát olyan élőlényekkel, amelyek túlnyomóan belső, anyagcsere folyamatokból szerzik a szükséges hőt– mondta Bálint Anna a ScienceAlert online tudományos portálnak.

A testhőmérsékletüket a külső hőmérséklettől függetlenül állandó értéken tudják tartani, amely képessé ismert például néhány rovarban (fekete tűzbogár, Melanophila acuminata), hüllőkben (egyes kígyófajoknál, mint a göndörkésarcú viperák vagy az óriáskígyófélék) és egy emlősfajban, a közönséges vámpír denevérben.

A VISELKEDÉSI PRÓBÁT KÖVETŐEN A KUTATÓK IDEGKÍSÉRLETET IS VÉGEZTEK ANNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA, HOGY MI TÖRTÉNIK AZ AGY BELSEJÉBEN, AMIKOR A HIDEG ORR ÉPP A HŐÉRZÉKELÉSSEL VAN ELFOGLALVA.

Ennek érdekében 13 kutyát vizsgáltak meg egy funkcionális MRI szkenner segítségével, majd elemezték az agyhullámokat és ritmusokat, miközben

A NÉGYLÁBÚAKAT BELERAKTÁK EGY DOBOZBA, AMIBE MELEG VIZET TETTEK, MAJD ELZÁRTÁK ŐKET EGY SZIGETELŐ AJTÓVAL.

Amikor ez az ajtó nyitva volt, az agy nagyobb választ adott a szomatoszenzoros asszociációs kéregben, abban az agyi régióban, amely különféle érzékszervi ingereket dolgoz fel.

A tudósok végül arra a következtetésre jutottak, hogy a kutyák és más hideg orrú állatok egyfajta hőérzékelést alkalmaznak a vadászati rutinjaik során.