Halálra marcangoltak egy gyalogost a megvadult kutyák – most szigorúbb ítéletet sürget az ügyészség
2026.04.05.
Újabb fordulatot vett annak a megrázó szentesi ügynek a jogi története, amely évekkel ezelőtt sokakat sokkolt az országban. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség most lényegesen súlyosabb büntetést kért arra a férfira, akinek bullterrier-keverék kutyái 2021 augusztusában brutális támadást indítottak két gyalogos ellen. Az egyik áldozat, egy 53 éves férfi, a helyszínen életét vesztette, egy idős nő pedig súlyos sérüléseket szenvedett. Az ügy azért is kavart különösen nagy indulatokat, mert az elsőfokú ítélet sokak szerint már önmagában is feltűnően enyhének tűnt egy ilyen súlyú tragédia után.
A történet középpontjában egy szentesi családi ház áll, ahol a vádlott több kutyát tartott együtt. A beszámolók szerint azonban ezek az állatok nem megfelelő körülmények között éltek, és már önmagában a tartás módja is komoly veszélyt jelentett. Az udvarra egy házilag barkácsolt nagykapun lehetett bejutni, amely nem felelt meg a biztonságos kutyatartás alapvető feltételeinek. Magyarul nem volt alkalmas arra, hogy megakadályozza a kutyák kijutását. Ez nem valami apró adminisztratív hibácska, nem egy félrecsúszott papírmunka, hanem egy olyan mulasztás, amelynek végül emberélet lett az ára.
A férfi a bullterrier-keverék kutyáit falkában tartotta. Az állatok nem rendelkeztek az előírt oltásokkal, nem volt bennük azonosító csip, ápolatlanok voltak, és a gazdájuk a jelek szerint nem foglalkozott velük úgy, ahogyan az ilyen típusú kutyáknál különösen fontos lett volna. Ez azért lényeges részlet, mert önmagában egy fajta sem „gonosz”, de vannak kutyák, amelyek erősebb, következetesebb nevelést, szorosabb kontrollt és komolyabb felelősségtudatot igényelnek. Ha ez elmarad, abból nagyon könnyen tragédia lehet. Itt pedig pontosan ez történt.
A vád szerint a férfi ráadásul mogyoróbottal fegyelmezte az állatokat, ami hosszabb távon csak fokozta bennük az agressziót. Az ilyen bánásmód nem nevelés, hanem durva, rossz irányba ható erőszak, amely kiszámíthatatlan viselkedést és állandó feszültséget termel az állatokban. A kutyák így fokozatosan egyre veszélyesebbé váltak a környezetükre. A tragédia estéjén, 2021. augusztus 20-án a tűzijáték tovább ingerelte őket. A Szása és Igor nevű ebek végül kijutottak a rosszul biztosított kapun, és elszabadult a pokol.
Másnap hajnalban egy hazafelé tartó férfira támadtak rá. Az áldozat majdnem kétméteres volt és 95 kilót nyomott, vagyis fizikailag egyáltalán nem számított gyenge embernek. Ez még jobban megmutatja, mennyire brutális lehetett a támadás. Próbált védekezni, próbált menekülni, de a két kutya ellen esélye sem volt. A harapások olyan súlyosak és olyan számosak voltak, hogy kevesebb mint fél órán belül meghalt a helyszínen. A férfi több mint száz sérülést szenvedett el, halálát végül az elvérzés és az extrém pszichés stressz okozta. Már önmagában ezt a részt is nehéz végigolvasni anélkül, hogy az ember ne érezze: itt valami egészen szörnyű és elkerülhető dolog történt.
A támadás azonban ezzel még nem ért véget. A kutyák később egy biciklivel közlekedő idős nőre is rátámadtak. A nő a táskájával próbálta magát védeni, közben segítséget hívott, és végül csak úgy tudta megmenteni az életét, hogy beugrott egy időközben autóval odaérkező sofőr járművébe. A kutyák ezután már a gépkocsit támadták. A helyszínre érkező rendőrök is csak gázspray használatával tudták őket megfékezni. Ez a rész különösen beszédes: ha a kiérkező rendőröknek is ilyen eszköz kellett ahhoz, hogy megállítsák őket, az elég világosan mutatja, milyen kontrollálatlan és veszélyes állapot alakult ki.
Az elsőfokú bíróság, a Szegedi Törvényszék végül két év felfüggesztett fogházra ítélte az állatok gazdáját gondatlanságból elkövetett emberölés és gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt. Az ítélet azonban nem jogerős, és már a kihirdetése után komoly kérdéseket vetett fel. Sokan úgy érezhették, hogy egy halálos áldozattal járó, ennyire durva ügyben a felfüggesztett szabadságvesztés egyszerűen nincs arányban a történtekkel. Most úgy tűnik, az ügyészség is hasonló álláspontra jutott.
A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség ugyanis nemcsak súlyosítást kért, hanem kifejezetten hosszabb tartamú, végrehajtandó szabadságvesztést sürget. Ez már önmagában erős üzenet. A közleményük szerint a vádlott nem tartotta be a biztonságos állattartás legalapvetőbb normáit, és az eljárás során sem tanúsított megbánást. Nem kért bocsánatot az áldozatoktól, sem a családtagjaiktól. Ez a körülmény különösen nyom sokat a latban, mert egy ilyen ügyben nemcsak az számít, mi történt, hanem az is, hogyan viszonyul hozzá utólag az, akinek a mulasztásai a tragédiához vezettek.
És itt érünk el a történet egyik legkeményebb pontjához. Egy ember meghalt, egy másik súlyosan megsérült, és közben a felelősnek tekintett gazda nem mutatott valódi megbánást. Ez az a rész, ami sokaknál különösen kiveri a biztosítékot. Mert lehet jogászkodni azon, hogy a cselekmény gondatlanság volt-e vagy sem, lehet paragrafusok között vitatkozni, de erkölcsileg nagyon nehéz félrenézni, ha valaki ennyi után sem kér bocsánatot. Ilyenkor az ember óhatatlanul azt érzi, hogy nem egyszerű hibáról, hanem súlyos felelőtlenségről van szó.
Az ügy egyúttal megint ráirányítja a figyelmet arra is, mennyire komoly dolog a felelős állattartás. A kutyatartás nem abból áll, hogy van egy udvar, aztán majd lesz valahogy. Főleg nem akkor, ha több erős, nehezen kezelhető, falkában tartott állatról van szó. Kell a biztonságos kerítés, kell az oltás, kell a csip, kell a megfelelő bánásmód, és kell az a minimális józan ész, hogy az ember felismerje: egy rosszul kezelt kutya nemcsak saját magára, hanem bárkire veszélyt jelenthet. Amikor ezek közül szinte minden hiányzik, abból nem „baleset” lesz, hanem katasztrófa, csak néha túl későn nevezik nevén.
Most már a másodfokú eljárásra vár a történet, ott dőlhet el, hogy az elsőfokú, felfüggesztett büntetés marad-e érvényben, vagy valóban súlyosabb, letöltendő szabadságvesztést szabnak ki. Az viszont már most látszik, hogy az ügyészség szerint az eddigi ítélet aránytalanul enyhe volt. És őszintén, ezt nehéz lenne teljesen meglepő álláspontnak nevezni. Mert egy olyan ügyben, ahol valaki a saját mulasztásai miatt elveszíti az életét, majd egy másik ember is csak hajszálon múlva menekül meg, a társadalom joggal várja el, hogy annak súlya a büntetésben is látszódjon.
Ez az ügy nemcsak egy jogi vita a büntetés mértékéről. Sokkal inkább arról szól, hogy mennyire vesszük komolyan az emberi életet, a felelősséget és az állattartás szabályait. Mert a kutyák önmagukban nem bűnösök, ők nem erkölcsi döntéseket hoznak. Az viszont nagyon is emberi döntés, hogyan tartják, nevelik és biztosítják őket. És ha ebben valaki ilyen súlyosan elbukik, annak következménye nem maradhat puszta vállvonás.