A fekete kiskutya, aki miatt hónapokkal elhalasztották a hazaköltözést
Három év Bali-szigeti élet után Golan Shoshan és barátnője éppen a hazaköltözésüket szervezték vissza Izraelbe. Az utolsó hetek nyugodt lezárásnak indultak – mígnem egy heves vihar mindent megváltoztatott. A szél és eső közepette egy apró fekete kutya, hatalmas szemekkel, bizonytalan léptekkel állt meg az ajtajuk előtt. Ő lett Luna.
A pár rengeteg kóbor állattal találkozott Balin, de Lunával valami más volt. „Luna talált meg minket, nem mi kerestük őt” – mesélte Golan. „Mindketten éreztük, hogy örökre velünk marad.” Néhány kérdés után kiderült, hogy a kutyát pár nappal korábban helyiek dobták ki az utcára.
Korábban sosem volt háziállatuk, és nem tervezték, hogy a költözés előtt kutyát fogadjanak örökbe. De a gondolat, hogy Lunát ott hagyják, elképzelhetetlen volt számukra. Azonnal állatorvoshoz vitték, meleg fürdőt kapott, és szerencsére egészségesnek bizonyult.
A következő sokk akkor érte őket, amikor utánanéztek, hogyan vihetnék haza Izraelbe. Bali és Izrael között nincs diplomáciai kapcsolat, ráadásul a rabies-veszély miatt Baliból tilos állatokat kivinni. Így született meg a bonyolult terv: egy sofőr vitte Lunát 24 órás úton Baliról Jakartába, majd onnan repülővel találkozott velük Bangkokban.
A hosszú út megviselte Lunát – rettegett az autó- és repülőutaktól –, de amikor újra a gazdái karjában volt, minden félelem eltűnt. Thaiföldön egy hónapot töltöttek az utazás előkészítésével, majd végre megérkeztek a papírok, és együtt repülhettek Tel-Avivba. A 12 órás repülésen Luna példásan viselkedett, főleg az ölükben aludva.
Amikor végre hazaértek, Luna boldogsága határtalan volt. Bár még dolgozik azon, hogy leküzdje az emberektől való félelmét, napról napra bátrabb és felszabadultabb. Szereti a többi kutyát, imád játszani, és a gazdáitól kapott szeretet minden nyomát kitörli a múlt szomorúságának.
Golan és párja nem tervezték, hogy egy „élő emlékkel” térnek vissza Baliról, de ma már el sem tudnák képzelni az életüket Luna nélkül. Egyetlen kívánságuk van: hogy mások is nyissanak a kóbor állatok felé, és adjanak nekik esélyt a boldog életre.
„Annyi imádnivaló, szeretetre méltó utcai kutya van, akiknek nincs ételük, otthonuk, és mindenben félnek. Őket meg kell menteni” – mondta Golan.
