A bernáthegyi, aki minden sétát kocsmatúrává változtat
Sokan tudjuk, milyen jótékony hatásai vannak annak, ha kutyát tartunk: kevesebb stressz, több mozgás, több boldog pillanat a szabadban. Ám Santiago utcáin él egy bernáthegyi, aki egészen más irányba vitte gazdája életmódját. Ő Bernardita – a kutya, aki mindenáron a kedvenc bárjába vezeti a gazdáját.
Rai Valenzuela tavaly fogadta örökbe Bernarditát, és azóta szinte mindenhová együtt mennek. Boltba, parkba, sétára – és időnként egy helyi bárba is. Az első néhány alkalom ártatlan volt: Valenzuela rendelt egy italt, Bernardita pedig élvezte a vendégek figyelmét, sőt, néha egy kis falatot is kapott a gazdájától. Csakhogy ez az élmény mély nyomot hagyott a kutyában, és hamarosan kiderült: ő bizony mindig vissza akar térni.
„Amikor elindulunk sétálni, egyszerűen elkezd húzni, és nem a boltba, hanem a bárba vezet” – meséli nevetve Valenzuela. És ha már ott vannak, Bernardita nem mozdul. Az óriási bernáthegyit egyszerűen lehetetlen elvonszolni a kedvenc helyéről, így a gazda legtöbbször beadja a derekát: rendel egy italt, amit egyébként nem is tervezett. „Egy vagyonba kerül, de Bernardita mindig eléri, amit akar. Nem lehet elhúzni onnan.”
És mintha ez nem lenne elég, amikor végül sikerül kijutniuk, gyakran egy újabb bár felé veszi az irányt – Bernardita ugyanis nemcsak sörözni szeret, de barhoppingolni is.
Szerencsére azért nem csak az italokról szól az életük. Napi tíz kilométert sétálnak a város parkjaiban, fákkal szegélyezett utcáin, ahol Bernardita boldogan csatangol – persze, ha épp nem a kedvenc kocsmája felé rángatja a pórázt.
Valenzuela mosolyogva vallja be: „Ő a legboldogabb kutya a Földön – és egyben a legjobb ivócimbora.”
