Egy farm, ahol a kóbor kutyák új esélyt kapnak, és az emberek varázslatot élnek át
A Costa Rica hegyvidékein megbúvó Territorio de Zaguates – vagyis a „Kóborok földje” – nem egy szokványos menhely. Ez a 370 hektáros farm több mint 1 800 kutyának ad otthont, és mindenki, aki egyszer ellátogat ide, úgy érzi, mintha a kutyás mennyországba csöppent volna.
A menhely története közel két évtizeddel ezelőtt kezdődött, amikor Lya Battle és Alvaro Saumet elhatározták, hogy segítenek a Costa Rica utcáin tengődő kóbor kutyáknak. Kezdetben egy kétszobás házban próbálták megoldani a mentést, ám amikor a kutyák száma száz fölé emelkedett, nyilvánvalóvá vált, hogy nagyobb helyre van szükségük. Battle nagyapja után örököltek egy farmot a hegyekben, így hát családostul – és természetesen kutyástul – oda költöztek.
A farm hamarosan nemcsak otthon, hanem menedék is lett azoknak a kutyáknak, akik máshol nem kaptak esélyt. Több helyi menhely bezárásakor hozzájuk kerültek az állatok, így a létszám évről évre nőtt. Mára nemzetközileg is ismertté vált a menhely, amely egyszerre ideiglenes menedék a gazdira váró ebeknek, és örök otthon azoknak, akik kinézetük, koruk vagy speciális igényeik miatt valószínűleg sosem találnának családot.
A farm maga egy hatalmas játszótér: mezők, hegyoldalak, kis tavak és rengeteg hely a futkározásra. Naponta háromszor engedik ki a kutyákat hosszabb sétákra, amelyek akár órákig tartanak. A kutyák kisebb csapatokba rendeződnek, mindegyikük követve a saját gondozóját, akit alfaként választanak. Bár szabadon járhatják a területet, a legtöbben mégis a gondozójuk közelében maradnak, mert a kötődés erősebb, mint a szabadság.
A menhely egyik legkülönlegesebb hagyománya az volt, hogy látogatókat is fogadott: bárki eljöhetett, és részt vehetett egy kutyás túrán, amely során szó szerint százak csatlakoztak a kiránduláshoz. Ez az élmény sok utazó bakancslistáján szerepelt. Az utóbbi években azonban az állami előírások miatt a látogatásokat ideiglenesen szüneteltetniük kellett, és rengeteg fejlesztést, átalakítást írattak elő számukra. A felújítások jelenleg is zajlanak, de a cél, hogy hamarosan újra megnyithassák kapuikat a közönség előtt.
A fenntartás teljes mértékben adományokból történik, így időnként nehézséget jelent a projektek befejezése. A gondozók azonban mindig a kutyák jólétét helyezik előtérbe – első a táplálás és az orvosi ellátás, a fejlesztések pedig akkor készülnek el, amikor lehetőség adódik rá.
Ha eljön a nap, amikor ismét fogadhatnak látogatókat, minden Costa Ricába utazónak kötelező lesz ellátogatnia ide. Hiszen ki ne akarná átélni azt az élményt, hogy több száz szeretetre vágyó kutya veszi körül, miközben a hegyekben túrázik? Ez nemcsak menhely, hanem maga a kutyás paradicsom.
