„Ő a fiam, oké?” – a Z generáció fele tényleg szülőként tekint a háziállatára
A Gen Z-nek nem kell gyerek ahhoz, hogy szülőnek érezze magát. Elég egy kutya. Vagy egy macska. Vagy egy törpenyúl, akit Gucci-ban sétáltat. Egy friss felmérés szerint ugyanis a 18-26 év közötti amerikaiak közel fele konkrétan a saját gyermekeként tekint a háziállatára – nem is csak érzelmileg, hanem életvitelszinten is.
A Talker Research által végzett kutatásban 2 000 macska- és kutyatartót kérdeztek meg, különböző generációkból. A végeredmény: míg a baby boomerek inkább „társ” vagy „házi kedvenc” címkét ragasztanak az állataikra, addig a Gen Z egyenesen anya vagy apa szerepben van. Millenniálék? Ők meg testvérként tekintenek rájuk – mondhatni: „testvérem, a tacsi”.
És nem csak szavakban erősek. A Gen Z átlagosan 216 dollárt költ havonta a kedvencére – ami közel dupla annyi, mint amit a baby boomerek áldoznak rájuk. Ráadásul ha baj van, nem rettenek vissza az extrém megoldásoktól: 18%-uk akár egy szervét is eladná, ha ez mentené meg az állatát. Mások inkább crowdfundingba kezdenek, eladják az autójukat vagy kimerítik az összes megtakarításukat. A lényeg: a „gyereket” meg kell menteni.
A generációs különbségek itt még nem érnek véget. A nagyszülők – mármint a szó szerintiek – szívesen „babysittelnek” is: 37% rendszeresen vigyáz az unokaállatra, 32% ajándékot is vesz neki, és 21%-uk előbb kérdezi meg, hogy a kutya jól van-e, mint hogy te mit reggeliztél. Kutyás karácsonyi pulcsi? Már meg is rendelték.
De a munkahely sem maradhat ki: a válaszadók 26%-a néha be is viszi a kisállatát dolgozni. És sokak szerint a kolléga kutyája menőbb, mint maga a kolléga. 73% szerint egyébként is jó icebreaker, ha a kutyáról kezdünk csevegni a kávéautomatánál.
A home office is kapott egy új dimenziót: akik otthonról dolgoznak, nemcsak stresszmentesebbek, hanem havi szinten több mint 200 dollárt is spórolnak a kisállat-gondozáson. És nem könnyű őket visszacsábítani: csak egy +50%-os fizuért hagynák maguk mögött a napközbeni összebújásokat és pofavakarásokat.
A munkahelyek egy része pedig fel is ismerte ezt. Egyre több a kisállatbarát iroda, ahol jár betegszabi a kutyának is, vagy van céges pet insurance. Ha a cégnek már van pingpongasztala meg kávéfőzője, miért ne lehetne kiskutya is?
Úgy tűnik, a Gen Z nem csak új szemmel nézi a világot, de újfajta családmodellt is teremt – ahol a gyerek lehet négylábú, szőrös, és néha ráharap a papucsra. És tudod mit? Teljesen rendben van így.
Felmérési módszertan:
A Talker Research 2000 alkalmazott macska- és kutyatulajdonost kérdezett meg, akik generációk szerint egyenlően oszlottak meg (500 Z generációs, 500 millenniumi, 500 X generációs és 500 baby boomer); a Vetster megbízásából készült felmérést a Talker Research online bonyolította le 2025. április 17. és 22. között.
