A kutya, aki újra megtanult élni
Amikor Crawfish először megérkezett a Utah állambeli Best Friends Animal Sanctuary-be, csak egy hatalmas, mozdulatlan szőrgombóc volt. Egyike volt annak a 17 kutyának, akiket egy brutális, éveken át tartó elhanyagolásból mentettek ki – bundája annyira összecsomósodott és nehéz volt, hogy járni sem tudott, sőt, alig állt a lábán. A legtöbb ilyen sorsú kutya ilyenkor még egy árnyéktól is megijed, Crawfish viszont… mintha tudta volna, hogy végre jó helyen van.
ezstandalone.cmd.push(function () { ezstandalone.showAds(119); });
Jenny Dolan, a menhely egyik tapasztalt gondozója, rögtön kiszúrta a kutyát. Nemcsak a drámai külseje miatt – hanem azért is, mert Crawfish már az első pillanattól kedves és nyugodt volt vele. Mintha egyetlen bundaréteg sem tudta volna teljesen elrejteni azt a békés, szeretni vágyó kis lelket, aki odabent várt.
Napokkal később megkezdődött a „felszabadítási akció”. Több órán át tartott, míg a gondozók centiről centire levágták róla a mocsokkal telt, hatalmas szőrcsomókat. Senki sem tudta, mit találnak majd alatta – de egy gyönyörű világosbarna bundájú, kíváncsi kis kutya bukkant elő. És ami még fontosabb: egy olyan Crawfish, aki végre képes volt rendesen levegőt venni.
ezstandalone.cmd.push(function () { ezstandalone.showAds(127); });
A meglepetések sora azonban nem ért véget. Orvosilag szinte makulátlan volt – semmi komoly baj nem derült ki. Ami viszont igazán meglepte Dolant, az Crawfish életöröme volt. Minden egyes új élmény – séta, ágy, autó, JUTIFALAT(!) – úgy hatott rá, mintha valaki egy Disney-filmet játszana le előtte valós időben. Olyan lelkesedéssel rohamozta meg az ismeretlent, mintha az lenne a legjobb dolog a világon. És számára az is volt.
Még a kekszevés sem ment elsőre: szétropogtatta, a darabok leestek – de ő boldogan csóválta a farkát, mintha azt mondaná: „Micsoda luxus, haverok, végre nem csak az életet tanulom, hanem élvezem is.”
ezstandalone.cmd.push(function () { ezstandalone.showAds(128); });
Pár hónap múlva Dolan szíve összeszorult, mikor Crawfish elindult új családja felé – de ez nem a veszteség könnye volt. Inkább azé a pillantásé, amit az ember egy baráttól kap, akinek már nem kell félni többé.
Ma Crawfish egy kanapén hesszel, kekszeket csócsál, és néha úgy néz fel új gazdájára, mintha még mindig nem hinné el, hogy ez az egész tényleg megtörténik vele. És talán pont ettől olyan varázslatos.
ezstandalone.cmd.push(function () { ezstandalone.showAds(129); });
