A legnagyobb hiba, amit minden gazdi elkövet, mielőtt a kedvence meghal
Jessica Vogelsang író és állatorvos; rengeteg kedvencet altatott már el, és még több összetört gazdit vigasztalt meg. Egy nagyon szívhez szóló és tanulságos blogbejegyzés jelent meg tőle a HuffingtonPost hasábjain, amiben arról ír, tudhatjuk-e, mikor jön el az ideje annak, hogy a szeretett állatunkat elaltassák. A következőkben szó szerinti fordításban közöljük gondolatait.
Honnan tudjuk..?
Bárcsak lenne a kedvenceknek egy gombjuk, amit megnyomhatnának, amikor készen állnak arra, hogy elaltassák őket! Nagyon sok szomorúságtól kímélné meg a gazdikat, akik tisztában vannak vele, hogy egy hihetetlenül fontos döntést kell meghozniuk a szenvedő kisállatukkal kapcsolatban. Persze, ilyen gomb nem létezik, így a legritkább esetben tudjuk pontosan, mikor jön el az idő.
Sokan beszélnek a Tekintetről. A Tekintetről, ami jelzi, hogy az állat már nem tud tovább élni. „Felismered, ha látod.” – mondják azok, akik már átéltek ilyesmit. És igazuk van. Nehéz leírni, hogy miért – talán amiatt a láthatatlan, de szoros kötődés miatt, ami a gazdi és a kedvence között feszül. Én is számtalanszor láttam már a Tekintetet, és biztosan állíthatom, félreismerhetetlen. Egyfajta megnyugtatás ez, beleegyezés, ami megerősíti a gazdit abban a hitben, hogy a kedvence is tudja már, tovább kellene lépnie.
A probléma az, hogy nem mindenki látja meg a Tekintetet.
A gazdik tévedése
Az állatok egyébként nem csak a tekintetükkel kommunikálnak, hanem a viselkedésükkel is. Mi, állatorvosok tudjuk, hogy egy szimpla tekintetnél jóval több is árulkodik arról, hogy közel a vég: ezek mindegyike kulcs lehet a gazdi számára, aki hiába várt a jelre, nem jött, és aki figyelmen kívül hagyta a Tekintetet, vagy bármi mást, amivel a kedvenc jelezni próbált.
Étvágy, mozgás, hidratáltság, fájdalom, a környezet iránti érdeklődés – ezekből pontosan meg tudjuk állapítani, milyen a kedvenc életminősége. Meggyőzően mutatják, eljött-e az idő, vagy nem. A gazdik ott hibáznak, hogy egyetlen dologra koncentrálnak. „Sír esténként, állandóan összepiszkítja magát, de tegnap jól evett és a farkát is megcsóválta, úgyhogy szerintem még nincs itt az idő.” Ilyenkor azt mondom nekik, semmi szükség arra, hogy megvárjuk, egy állat minden ébren töltött órája szenvedéssel teljen.
A halál még mindig rejtély számomra, de az évek során szerzett tapasztalataim alapján azt mondhatom: akkor tudhatjuk biztosan, hogy itt az idő, amikor az állat már nem lélegzik. Minden mást felül lehet bírálni. Sokan azt mondják, túl hamar engedték el őket; mások azt, túl későn. Van egy mondás a szakmában, amit minden gyászoló családnak elmondok: Inkább legyen egy héttel korábban, mint egy perccel később.
A A legnagyobb hiba, amit minden gazdi elkövet, mielőtt a kedvence meghal bejegyzés először Kutyás hírek-én jelent meg.
