Itthon még vita tárgya a kutyastrand, külföldön már menü és masszázs jár a kutyáknak
Siófokon már több mint tíz éve újra és újra napirendre kerül a kérdés, hogy szükség van-e kutyastrandra a városban, és ha igen, hol lehetne azt kialakítani. A legutóbbi, januári ülésen azonban ezúttal sem született döntés. Ha mégis megvalósulna a fejlesztés, a jelenlegi elképzelések szerint a város keleti részén, Balatonvilágos határában, a Gamászai strand környékén jöhetne létre a kutyás fürdőhely. Joggal merül fel a kérdés: miért ilyen nehéz döntés ez egy forgalmas balatoni városban, miközben a kutyás turizmus egyre erősebb, és a gazdik részéről is egyértelmű az igény arra, hogy kedvencüknek minél több élményt és szolgáltatást biztosíthassanak?
Siófokon tehát továbbra is nyitott kérdés a kutyastrand ügye, noha a Balatonnál már több helyen is működnek kutyás fürdőhelyek. Hivatalosan Fonyódon, Balatonföldváron és Keszthelyen van lehetőség kutyával strandolni, míg Balatonkenesén hallgatólagos megállapodás alapján a szabadstrandon is szoktak kutyák fürdőzni. Más településeken is rendre felmerül az igény ilyen helyek kialakítására, Badacsonytomajon például legutóbb petíció is indult az ügy érdekében. A welovebalaton beszámolója szerint Siófokon most a Balaton-parti Kft. által visszaperelt Gamászai strand merült fel lehetséges helyszínként, de a tényleges döntés még mindig várat magára.
Mindez különösen érdekes annak fényében, hogy az ELTE kutatása szerint a kutya és gazdája közötti kötődés sok szempontból a szülő és gyermeke közötti kapcsolathoz hasonlítható. Sok gazdi hajlandó komoly összegeket áldozni arra, hogy kedvence jól érezze magát, kényelmesen utazhasson, és akár különleges élményekben is részesüljön. Éppen ezért sokakban felmerül: ha Magyarországon kétmillió kutyát tartanak az emberek, akkor miért halad ilyen nehezen a kutyás infrastruktúra bővítése, például újabb strandok létrehozása?
Mi lehet az akadály?
A kutyás strandokkal kapcsolatban gyakran előkerül az az ellenérv, hogy mi lesz a kutyapiszokkal a parton. Ez önmagában jogos felvetés, ugyanakkor abból is ki lehet indulni, hogy aki elviszi pancsolni a kutyáját, az jó eséllyel felelős gazdiként viselkedik, és nem hagyja ott utána a kutyaürüléket. A kutyák ráadásul úszás közben jellemzően nem végzik el a dolgukat a vízben, ami szintén fontos szempont.
Hirbek Edina kutyapszichológus korábban a Blikknek arról beszélt, hogy minden gazdinak reálisan fel kell mérnie a saját, illetve a kutyája képességeit. Ha tudjuk az ebről, hogy hajlamos rámászni mások pikniktakarójára, vagy megpróbálja kivenni a szomszéd hűtőtáskájából a fasírtos zsemlét, akkor nem biztos, hogy alkalmas arra, hogy egész nap póráz nélkül legyen. A szakember szerint, ha a gazdi úgy érzi, nem tud teljes figyelemmel a kutyára koncentrálni, akkor inkább tegye rá a pórázt, mert ebben nincs semmi szégyellnivaló.
A szakértő azt is hangsúlyozta, hogy a kutya oltásai, valamint az élősködők elleni megfelelő védelem mindig alapvetően fontos, nemcsak strandolás előtt. A vízbe pedig érdemes hagyni, hogy a kutya a saját tempójában menjen be, és csak utána kezdődjön a játék. A strandra célszerű kisebb méretű labdát vagy laposabb vízi játékot vinni, mert így a kutya jobban össze tudja zárni a száját, és kisebb eséllyel nyel túl sok vizet, ami akár vízmérgezést is okozhat.
Messze még a valódi kutyás vendéglátás a Balatonon
Miközben a kisállat-piac Magyarországon is folyamatosan erősödik, és a becslések szerint 2030-ra az ezzel kapcsolatos kiadások átléphetik az egymilliárd dollárt, a kutyás vendéglátás a Balaton környékén még mindig fejlődőben van. A gazdik közül sokan prémium táppal etetik a kutyájukat, rendszeresen állatorvoshoz viszik, és természetesnek tartják, hogy lehetőség szerint magukkal viszik őket utazáskor is.
Éskovács Péter, a Balatoni Turizmus Szövetség tanácsadója szerint a kutyás vendéglátás a Balatonnál még nincs teljesen kiforrott állapotban, bár egyértelműen látható az előrelépés. Mint mondta, egyre többen utaznak háziállattal, és a Balaton környékén is folyamatosan szaporodnak a kutyabarát szállodák és apartmanok. Egy nagy nemzetközi foglalási portálon például március elején több mint 600 olyan szálláshelyet lehetett találni a tónál, ahová kutyával is lehet utazni.
A probléma inkább az, hogy sok helyen a kutyabarátság gyakorlatban kimerül annyiban, hogy az ebet napi díj ellenében be lehet vinni a szállásra, esetleg a bejáratnál ki van téve neki egy tál víz. Pedig a gazdik ennél sokszor jóval többet várnának, különösen akkor, ha kutyánként napi 2–6 ezer forintot fizetnek.
Fontos előre tisztázni a szabályokat
Éskovács Péter szerint sok kellemetlenségtől kímélheti meg magát a gazdi, ha már foglalás előtt elkéri a szálláshely részletes szabályzatát, vagyis azt a dokumentumot, amely pontosan leírja, milyen feltételekkel fogadnak kutyás vendégeket, és milyen szolgáltatások járnak számukra.
Gyakori ugyanis, hogy a vendég csak a helyszínen szembesül azzal, hogy a kutyát nem hagyhatja egyedül a szobában, nem viheti le a lobbyba vagy az étterembe, és az is előfordulhat, hogy ha este nyolc után a kutya ugat, azt már házirendsértésnek tekintik.
A szakértő rámutatott arra is, hogy ha a hotel úgy bünteti a kutyás turistát a szabályok megszegése miatt, hogy azokat a vendég előzetesen nem ismerhette meg, az jogi és szakmai szempontból is problémás lehet. A nemzetközi szakirodalom szerint a pet policynek minden esetben könnyen hozzáférhetőnek kell lennie, vagyis elérhetőnek kell lennie a weboldalon, a bejelentkezéskor, vagy kérésre azonnal.
Külföldön már teljes jogú vendégként kezelik a kutyákat
Miközben a Balatonnál még jórészt az alapvető kutyabarát szemlélet kialakítása zajlik, külföldön már egészen más szintre emelték a négylábú vendégek fogadását. Éskovács Péter szerint sok helyen már valóban teljes jogú vendégként bánnak a kutyákkal, természetesen nem olcsón.
Az olasz Portofinóban például van olyan szálloda, ahol alapvető szolgáltatásnak számít a kutyamenü, de miniatűr köntös és masszázs is jár az ebeknek. Egy párizsi luxushotelben egyedi hímzett matracok és puha párnák várják a kutyákat, emellett külön gourmet menüt is kínálnak számukra, amelyet Michelin-csillagos séf készít. Sydneyben pedig olyan hotel is működik, ahol a gazdi együtt reggelizhet a kutyájával a szobában, sőt akár úgynevezett „pawty”, vagyis háziállat-parti is szervezhető.
A szakértő szerint ilyen szintű luxusszolgáltatások a Balatonnál ma még nem elérhetők, ugyanakkor abban biztos, hogy legalább egy szűkebb, fizetőképes réteg részéről lenne rájuk igény. A kérdés már csak az, mikor jut el odáig a magyar kínálat, hogy valóban kövesse ezt a nemzetközi trendet.
Egyre erősebb igény, lassan alkalmazkodó kínálat
A kutyás turizmus tehát már nem rétegigény, hanem egyre komolyabb piaci és társadalmi jelenség. A gazdik szeretnék úgy megszervezni a pihenésüket, hogy kedvencük is teljes értékű része lehessen az utazásnak, ehhez azonban nem elég, ha egy szálláshely csupán „megtűri” a kutyát.
A Balatonnál már látszanak a változás jelei, de a fejlődés még lassú. A kutyastrandok kérdése továbbra is vitatott több településen, a kutyabarát szolgáltatások pedig sok helyen még csak alapfokon léteznek. Pedig a kereslet már egyértelmű, és előbb-utóbb valószínűleg a kínálatnak is alkalmazkodnia kell hozzá.
