Nem csak szokás: ezért rázza le magát a kutya akkor is, ha teljesen száraz
A legtöbb kutyásnak ismerős a klasszikus jelenet: a kutya kijön a vízből, felveszi azt a bizonyos testtartást, és egyetlen mozdulatsorral beteríti a környezetét apró vízcseppekkel. Ilyenkor mindenki érti, mi történik. Na de mi van akkor, amikor a bundája teljesen száraz, mégis ugyanazzal a lendülettel végigremegteti magát tetőtől talpig? Sok gazdi ilyenkor csak legyint, hogy biztos valami berögződés, pedig a helyzet ennél sokkal érdekesebb. A kutyák testbeszéde elképesztően finom, és ez a mozdulat gyakran nem véletlen, hanem egy teljesen értelmezhető jelzés. Néha az idegrendszerük „kapcsol le” vele egy feszült helyzetet, néha az öröm túlcsordulását szabályozzák így, néha pedig tényleg valami fizikai kellemetlenséget próbálnak jelezni.
Az egyik leggyakoribb ok egyszerűen a feszültséglevezetés. Igen, a kutyák nagyon gyakran szó szerint kirázzák magukból a stresszt. Ez sokszor olyan helyzetek után látszik, amelyek nekünk apróságnak tűnnek, nekik viszont megterhelők lehetnek. Egy kellemetlenebb állatorvosi vizsgálat, egy körömvágás, egy váratlan nagy zaj, egy hirtelen felbukkanó biciklis, vagy akár egy másik kutyával való rövid, feszült találkozás után sok kutya megáll, megrázza magát, és csak utána indul tovább. Ez egy nagyon egészséges önszabályozó reakció lehet. Olyan, mint amikor mi egy kínos helyzet után kifújjuk a levegőt, megdörzsöljük az arcunkat, vagy sóhajtunk egy nagyot. Nem feltétlenül látszik drámainak, de belül sokat számít. A kutya ilyenkor nem „furcsa”, hanem valójában egészen ügyesen kezeli azt, ami az idegrendszerében felgyűlt.
Érdekes módon ugyanez a mozdulat nemcsak kellemetlen élmények után jelenhet meg, hanem pont az ellenkezőjénél is: amikor a kutya túlságosan izgatott vagy boldog. Sokan megfigyelik, hogy amikor hazaérnek, a kutya vadul örül, rohangál, csóvál, ugrál, majd egyszer csak hirtelen megrázza magát. Ilyenkor sokszor nem viszket semmije, nem zavarja semmi konkrétan, csak annyi történik, hogy túl magasra ment az érzelmi hőfok, és a teste egy gyors mozdulattal próbálja visszahozni az egyensúlyt. Ez tréning közben is gyakori. Egy sikeres feladat, dicséret vagy jutalomfalat után a kutya lerázza magát, mintha azt mondaná: oké, ezt elraktam, mehet a következő. Különösen fiatalabb, érzékenyebb vagy impulzívabb kutyáknál lehet látványos, hogy az öröm és az izgalom is ugyanúgy kiválthat ilyen „reset-mozdulatot”, mint a stressz.
Persze nem lenne korrekt mindent az érzelmekre fogni, mert néha tényleg a test jelez. Ha a lerázás gyakran ismétlődik, és más tünetek is társulnak hozzá, akkor már érdemes jobban figyelni. Ilyen lehet például, ha a kutya sokat vakarja a fülét, rázza a fejét oldalirányban, vakarózik, piros a bőre, érzékeny a füle töve, vagy láthatóan nyugtalan. Ilyenkor felmerülhet fülirritáció, kezdődő fülgyulladás, allergiás reakció, bőrirritáció vagy akár csípés is. A különbség sokszor abban van, hogyan rázza magát. Az alkalmi, egész testet érintő lerázás, ami egy-egy helyzet után jelenik meg, általában ártalmatlan. A gyakori, célzott fejrázás viszont már inkább figyelmeztető jel lehet. Ha azt látod, hogy a kutya újra és újra ugyanazzal a mozdulattal próbál megszabadulni valamitől, akkor jobb ránézetni, mint napokig találgatni. Sok fülprobléma például eleinte csak ennyit mutat, aztán gyorsan rosszabb lesz.
A száraz lerázásnak ráadásul szociális jelentése is lehet. A kutyák egymás közti kommunikációja tele van apró, elsőre jelentéktelennek tűnő mozdulatokkal, de valójában ezekből áll össze a teljes „beszélgetésük”. Egy játék közben felpörgött pillanat után, egy túl közeli találkozásnál, vagy egy kisebb félreértés után gyakran látni, hogy az egyik kutya megrázza magát. Ez sokszor afféle lezáró, békítő jelzés: minden rendben, mehet tovább, nem akarok ebből konfliktust. Itt mindig a teljes testbeszédet érdemes nézni. Ha a test laza, a mozgás nem merev, a tekintet puha, és utána folytatódik a nyugodt játék vagy együttmozgás, akkor jó eséllyel teljesen normális kommunikációs elemről van szó. Ezt sok gazdi félreérti, pedig kifejezetten hasznos megfigyelni, mert rengeteget elárul arról, mennyire érzi magát komfortosan a kutya az adott helyzetben.
És van az a verzió is, amikor egyszerűen csak… jólesik. Tényleg. Nem minden mögé kell nagy jelentést keresni, mert a rázás a kutyák számára alapvető, ösztönös mozdulat. Segíthet „helyretenni” a szőrzetet, átmozgatni a testet, ellazítani az izmokat, vagy egyszerűen átállítani magát egyik állapotból a másikba. Sok kutya felkelés után nyújtózik egyet, aztán megrázza magát, és már indul is. Ugyanez előfordulhat hosszabb fekvés után, simogatást követően, vagy akkor, amikor feláll a helyéről és újra mozgásba lendül. Ez nagyjából olyan, mint amikor mi felállunk a kanapéról, megnyújtózunk, megforgatjuk a vállunkat, és „visszarázódunk” a világba. Nem kell hozzá stressz, probléma vagy dráma, csak egy teljesen természetes testi rutin.
A lényeg tehát az, hogy a száraz lerázás önmagában nem furcsa, és nem is feltétlenül rossz jel. Sokszor épp ellenkezőleg: azt mutatja, hogy a kutya aktívan szabályozza az állapotát, levezeti a feszültséget, rendezi az élményeit, vagy egyszerűen komfortosabban érzi magát utána. Gazdiként az segít a legtöbbet, ha nem egyetlen mozdulatból akarunk mindent megfejteni, hanem a helyzetet együtt nézzük a környezettel és a többi jelzéssel. Mi történt előtte? Milyen a testtartása? Van más tünet is? Egyszeri mozdulat volt, vagy egész nap ismétlődik? Ezekből sokkal többet lehet kiolvasni, mint abból, hogy „rázta magát, tehát biztos valami baja van”.
És pont ez a kutyázás egyik legizgalmasabb része is: minél tovább figyeled őket, annál inkább rájössz, hogy mennyi mindent mondanak szavak nélkül. Egy lerázás néha csak egy lerázás. Máskor viszont egy kis üzenet arról, hogy túl sok volt, nagyon jó volt, kicsit kellemetlen volt, vagy most épp minden rendben, mehetünk tovább. Ha ezt megtanuljuk jobban észrevenni, nemcsak a kutyánkat fogjuk jobban érteni, hanem sok felesleges félreértést és stresszt is megspórolhatunk magunknak.
