Brutális jelenet az utcán: remegő kutyát bántalmazott a gazdája Jánosházán
Megrázó eset miatt indult eljárás Jánosházán, ahol a rendőrség közlése szerint egy 36 éves férfi brutálisan bántalmazta saját kutyáját az utcán. A történet nemcsak a környéken élőket rázta meg, hanem országosan is felháborodást váltott ki, mert a beszámolók alapján a kis testű állat nyílt utcán, több ember szeme láttára próbált menekülni a gazdája elől. A bejelentés szerint a férfi kiabált, többször a földhöz vágta a barna kutyát, majd baltával is ütötte. Aki ezt látta és hallotta, azonnal segítséget kért, mert az állat nyüszítése alapján egyértelmű volt, hogy súlyos veszélyben van.
A segélyhívó központba érkező bejelentés után a rendőrök gyorsan a helyszínre mentek, és a kutya után kezdtek kutatni. A férfi időközben állítólag tovább kergette az állatot, amely végül kiszabadult a kezei közül és pánikszerűen menekülni kezdett. A beszámolók szerint a kutya a helyi sportcsarnokba rohant be, ahol egy helyi lakos vette észre. A tanú később elmondta, hogy ő is hallotta az utcai kiabálást és a nyüszítést, majd látta a zavartan futkosó állatot, ezért magához hívta, ölbe vette, és igyekezett megnyugtatni, amíg a rendőrök meg nem érkeztek. Mire a hatóságok a sportcsarnokhoz értek, a kutya sokkos állapotban volt.
A Celldömölki Rendőrkapitányság munkatársai a helyszíni intézkedés során igazoltatták a 36 éves férfit, aki elismerte, hogy ő a kutya tulajdonosa. A rendőrségi tájékoztatás szerint azzal magyarázta a történteket, hogy „csibészelni” tanította az állatot, mert azt akarta, hogy kemény kutya legyen. Ez a mondat különösen felkavaró, mert nagyon élesen mutat rá arra, mennyire torz elképzelések vezethetnek állatkínzáshoz. Egy kutya nevelése, tanítása vagy fegyelmezése semmilyen körülmények között nem jelentheti azt, hogy bántalmazzák, földhöz vágják vagy fegyverrel támadjanak rá. Amit egyesek „keményítésnek” neveznek, az valójában sokszor félelemkeltés, erőszak és súlyos trauma.
A kutyát állatorvoshoz szállították, ahol megkapta a szükséges ellátást. A hatóságok a férfit elfogták, előállították, majd gyanúsítottként hallgatták ki. Ellene állatkínzás vétsége miatt indult büntetőeljárás. Az ilyen ügyeknél mindig különösen fontos, hogy gyorsan érkezzen segítség, mert az állatok sokszor csak annak köszönhetik az életüket, hogy valaki időben közbelép, telefonál, vagy egyszerűen nem néz félre. Ebben az esetben is egy bejelentő és egy helyi lakos gyors reakciója kellett ahhoz, hogy a kutya biztonságba kerüljön.
Az eset azért is döbbenetes, mert nyílt utcán történt, vagyis nem egy elzárt udvarban, rejtve zajlott, hanem olyan helyen, ahol bárki láthatta, mi történik. Ez egyszerre mutatja a brutalitást és azt is, mennyire fontos a civilek szerepe. Sok hasonló ügy csak azért derül ki, mert valaki meghall egy nyüszítést, és komolyan veszi. Nem legyint rá, nem gondolja azt, hogy „biztos csak nevelik”, hanem felismeri, hogy baj van. A jánosházi történetben pontosan ez történt, és ez az a pont, ami a felháborító részletek mellett mégis ad némi kapaszkodót: voltak emberek, akik azonnal segítettek.
Közben az ügy újra ráirányítja a figyelmet arra is, hogy az állatkínzás nem „magánügy”, és nem lehet azzal elintézni, hogy valaki mit csinál a saját kutyájával. Egy állat nem tárgy, nem eszköz, nem düh levezetésére való célpont, és nem olyan élőlény, akit erőszakkal kell „keménnyé” tenni. A kutyák bizalma, viselkedése és taníthatósága nem brutalitással épül, hanem következetességgel, türelemmel és szakértői módszerekkel. Ahol ez helyett balta és verés jelenik meg, ott már nem nevelésről beszélünk, hanem bűncselekmény gyanújáról.
A jánosházi eset különösen nyers emlékeztető arra, hogy az állatvédelem nem csak nagy kampányokból és látványos mentésekből áll, hanem sokszor egyetlen telefonhívásból, egy tanúból, egy emberből, aki úgy dönt, hogy közbelép. Most egy kis testű, remegő kutyán múlt majdnem minden, de végül megkapta az esélyt az ellátásra és a túlélésre. A történet durva, felkavaró és dühítő, de egy dolgot nagyon világosan megmutat: az ilyen erőszakot nem szabad elnézni, relativizálni vagy „nevelésnek” nevezni.
