Nem a tűz miatt volt ott – de miatta találták meg
Massachusettsben, az Interstate 91 mentén egy autó kigyulladt. A sofőr és utasa szerencsére kisebb sérülésekkel megúszták, a tűzoltók gyorsan megérkeztek és eloltották a lángokat. A forró fém, a füst, az olajszag – minden azt sugallta, hogy ez a nap így fog véget érni: egy balesettel, sok szerencsével.
Aztán jött az utómunka. A csapat átvizsgálta a környéket, nehogy az üzemanyag beszivárogjon a viharcsatornákba. Az egyik nyitott fedelű aknánál az egyik tűzoltó lenézett – és valami visszanézett.
Egy kutya.
Ott volt a mélyben, a sötétben, néma és reszkető. Fogalmuk sem volt, hogyan került oda. De egy dolog biztos: ha az autó nem gyullad ki, őt senki nem találja meg.
A kiskutyát kimentették, majd átszállították a Thomas J. O’Connor Állatvédelmi Központba. És itt jött az újabb fordulat. Mert ők már keresték őt. A kutya neve Ally volt – és 34 napja eltűntként tartották számon. A családja minden követ megmozgatott, de semmi nyom. Aztán egy véletlen tűzeset, egy nyitott csatorna, és egy csoda: Ally előkerült. Élve.
Nem tudni, hogyan került oda, hogyan maradt életben, vagy mit élt át. De most már nem is számít. Mert Ally hazament.
A családja csak ennyit írt: „Ő egy túlélő. 34 nap után megtalálták. Még mindig vannak csodák.”
És ez a nap erről szólt. Nem a tűzről. Hanem egy szempárról a mélyben, amit végre észrevettek.
