Egy átlagosnak induló délután Latoya Greene otthonában hirtelen egészen más irányt vett, amikor a bejárati ajtó felől neszezés hallatszott. Két kutyája, Purpose és Jaysean, azonnal a mozgásra reagált: egyszerre ugrottak az ablakhoz, orrukat az üveghez nyomva figyelték a váratlan látogatót. Nem ugattak, nem izgatottak – csak néztek. Greene pedig már ebből pontosan tudta, ki áll odakint.
„Jön Clyde…” – írta később mosolyogva az Instagramon.
Amikor Greene kinyitotta az ajtót, nem is csalódott a megérzése: ott állt a szomszéd kutyája, egy zömök, szürke pit bull keverék, Clyde, és felnézett rá azzal az ismerős, céltudatos tekintettel. A nő számára ez a jelenet már szinte mindennaposnak számít, ugyanis Clyde szinte minden nap felbukkan nála – és nem is igazán kopogtat.
„Úgy ront be a házba, mintha házkutatási engedélye lenne” – nevetett Greene egy Instagram-videóban.
Clyde nem mindig volt ilyen bátor. Greene évek óta ismeri a környéken élő kutyát, de a rendszeres látogatások csak néhány hónapja kezdődtek. Az ok pedig egészen egyszerű – és nagyon is ízletes.
„Egy alkalommal adtam neki jutalomfalatot, mert épp a saját kutyáimat kínáltam meg. Azóta minden nap megjelenik az ajtómnál” – mesélte Greene.
Purpose és Jaysean azonnal félreállnak, amikor Clyde belép. A vendég egyenesen a konyha felé veszi az irányt, mintha pontosan tudná, hol a cél. Greene hamar rájött, hogy bár sok időt töltött a szomszéd kutya barátkozásával, Clyde látogatásainak valójában semmi köze hozzá.
„Azt hittem, engem szeret. De nem. Ő csak a jutalomfalatokért jön” – vallotta be nevetve.
A konyhában nemcsak a kutyák, hanem Greene macskái, Dontavious és Monte is összegyűlnek. Clyde, Purpose és Jaysean fegyelmezetten leülnek, farkuk lelkesen csóvál, miközben Greene mindegyiküknek kioszt egy-egy ropogós falatot. A két saját kutya már teljesen hozzászokott a váratlan vendéghez, amíg ők sem maradnak ki a nassolásból.
Szerencsére Greene mindig gondoskodik arról, hogy legyen elegendő jutalomfalat mindenkinek.
Miután Clyde megkapta a napi adagját, általában ideje hazamenni. Csakhogy ez nem mindig megy könnyen. A kutya ugyanis nem szívesen hagyja ott azt a konyhát, ahol ilyen megbízhatóan érkezik az elemózsia.
„Csak falatokkal lehet rávenni, hogy hazamenjen” – árulta el Greene. „A gazdái már tudják, hogy egyenesen hozzám jön, ezért sokszor csak kiengedik, és nyitva hagyják az ajtót. Tudják, hogy én majd visszaviszem.”
Egy kis türelemmel és némi „ehető motivációval” Clyde végül mindig visszatér a saját otthonába, ahol a nap végén lepihen, valószínűleg már a másnapi látogatást tervezgetve.
Greene bevallja, jólesne neki, ha Clyde néha nem csak az étel miatt ugrana be. Mégis hálás, hogy a kutya biztonságos helynek tekinti az otthonát – még akkor is, ha ennek az oka egy zacskó jutalomfalat.
„Ha épp nem etetem, nem akar játszani, nem akar bújni… egyszerűen csak a kajáért jön” – mondta Greene. „De ez teljesen rendben van.”