Újabb bizonyíték derült ki arra, hogy valótlan állításokra épült az a kormányzati és kormánypárti médiakampány, amely a Tisza Párt állítólagos adóemelési terveiről – köztük a sokat emlegetett „macska- és kutyaadóról” – szólt. Az RTL Híradó megkeresésére ugyanis megszólalt az az egyiptomi felsőoktatási intézmény, amelynek nevére a dokumentum forrásként hivatkozott, és egyértelműen cáfolta az állításokat.
ezstandalone.cmd.push(function () { ezstandalone.showAds(119); });
Az ügy középpontjában a Sohag Egyetem áll, amelynek egyik környezetvédelmi kiadványára hivatkozva szerepelt az állítólagos állatadó egy, a Tisza Párt nevéhez kötött dokumentumban. Az egyetem azonban közölte: ilyen tanulmány soha nem jelent meg a folyóiratukban, és a megjelölt szerző nem publikált náluk.
Sorra dőlnek meg a „források”
Az RTL Híradó nem először jutott erre a következtetésre. A csatorna korábban már két másik, a dokumentumban szereplő forrásról is bebizonyította, hogy nem létező tanulmányokra hivatkoztak. A mostani eset így már a harmadik, amely megerősíti: az állítólagos adóemelési tervek alátámasztására használt szakmai hivatkozások egyszerűen kitalációk.
ezstandalone.cmd.push(function () { ezstandalone.showAds(127); });
Mindez különösen annak fényében jelentős, hogy az ügyet elsőként az Index hozta nyilvánosságra, majd a kormányzati kommunikáció és a kormánypárti sajtó kampányszerűen kezdte terjeszteni a „Tisza-adó” narratívát. A Tisza Párt azonban már a kezdetektől határozottan cáfolta, hogy bármilyen köze lenne ezekhez a dokumentumokhoz vagy az abban szereplő állításokhoz.
Magyar Péter: még hamisítani sem tudnak rendesen
Magyar Péter az RTL kérdésére úgy reagált: az ügy újabb bizonyítéka annak, hogy politikai ellenfelei még hamisítani sem tudnak megfelelően. A kormányt az ügyben többször is keresték, ám érdemi válasz nem érkezett.
ezstandalone.cmd.push(function () { ezstandalone.showAds(128); });
Mi az a „Tisza-adó”, és létezik-e egyáltalán?
Az Index már a nyár végén cikksorozatban foglalkozott a Tisza Párt állítólagos adóemelési terveivel, azt sugallva, hogy a párt több adónemet drasztikusan megemelne, sőt, „radikális baloldali fordulatra” készülne. Ezeket az állításokat Magyar Péter és a pártja következetesen visszautasította, és időközben nyilvánosságra hozta saját, hivatalos adópolitikai elképzeléseit.
Ősszel az Index azt is állította, hogy birtokába jutott egy több száz oldalas dokumentum, amely részletesen bemutatja a Tisza Párt adóterveit – beleértve a hírhedt kutya- és macskaadót is. Az ügy bíróság elé került: első fokon a lap nyert, ám a Fővárosi Ítélőtábla később hatályon kívül helyezte az ítéletet, így az eljárás tovább folytatódik.
ezstandalone.cmd.push(function () { ezstandalone.showAds(129); });
Jogviták, tiltások és politikai támadások
Ezzel párhuzamosan a Tisza Párt a Bors ellen is jogi lépéseket tett, miután a lap egy 16 oldalas, ingyenes különszámot kezdett terjeszteni az úgynevezett „Tisza-csomagról”. A Fővárosi Törvényszék megtiltotta a kiadvány további terjesztését, ennek ellenére az továbbra is megjelent az utcákon.
Az ügy újabb politikai síkra terelődött, amikor kormányzati szereplők és a Bors a sajtószabadságot kezdték félteni, miközben tiszás kötődést sugalltak az ítéletet hozó bíróval kapcsolatban.
A legfontosabb kérdés mégis ez
Miközben sorra derülnek ki a valótlanságok, felmerül a kérdés: miért van még mindig rengeteg ember, aki gondolkodás nélkül elhisz ilyen állításokat? Miért működik még mindig a forrás nélküli, cáfolt, vagy egyenesen hamis információkra épülő politikai propaganda? Az ügy túlmutat egy párt lejáratásán – a közbizalom, a kritikus gondolkodás és a tájékozódás felelőssége a tét.
ezstandalone.cmd.push(function () { ezstandalone.showAds(130); });