A kutyák a szavak mögötti összefüggést is értik – új, áttörő eredmény az ELTE-től
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológiai kutatócsoportja egy újabb figyelemre méltó eredményt tett közzé: kiderült, hogy a kutyák nemcsak a különböző tárgyak neveit képesek megtanulni, hanem azt is felismerik, milyen funkció kapcsolódik a szavak mögé. A Current Biology tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a „tehetséges szótanuló” kutyák nem pusztán megjegyzik a játékaik elnevezését, hanem képesek a szavak jelentését teljesen új, addig sosem látott tárgyakra is alkalmazni, ha azok hasonló célra használhatók.
ezstandalone.cmd.push(function () { ezstandalone.showAds(119); });
A kutatók összefoglalója kiemeli, hogy az emberek esetében a „jelentéskiterjesztés” alapvető szerepet játszik a nyelvtanulás során: például egy gyermek könnyen megérti, hogy a „csésze” kifejezés többféle formájú vagy anyagú ivóedényt is jelölhet, mert a funkció – vagyis hogy inni lehet belőlük – összekapcsolja őket. Ez a felismerési képesség különösen összetett, hiszen a tárgyak vizuálisan nagyon eltérőek lehetnek egymástól, mégis közös kategóriába tartoznak. Az ELTE kutatóinak eredménye szerint a szótanulásban kiemelkedő kutyák hasonló módon képesek gondolkodni.
A tanulmány vezető szerzője, Dr. Claudia Fugazza elmondta: „A tehetséges szótanuló kutyák ritka és értékes lehetőséget kínálnak annak megértésére, hogyan működik ez a jelenség állatoknál. Ezek a kutyák a gazdával folytatott mindennapi játék során, teljesen természetes módon tanulják meg a szavakat és az egyes játékok neveit.” A kutatók szerint azonban ennél is tovább mennek: nem csupán felismerik és megjegyzik az adott játék nevét, hanem értelmezik a mögötte lévő használati módot is.
ezstandalone.cmd.push(function () { ezstandalone.showAds(127); });
„A kutyák olyan mélységben értik a szavak jelentését, hogy azokat képesek teljesen új, korábban nem látott, kinézetükben erősen különböző játékokra is kiterjeszteni – csupán azért, mert felismerték, hogyan lehet velük játszani” – magyarázta Fugazza.
A kutatás hét „szótanuló tehetségként” ismert kutyával zajlott. Világszerte mindössze nagyjából 50–100 olyan kutyáról tudnak, amely természetes módon, a napi játékhelyzetekben képes több tucat játék nevét hosszú távon megtanulni. A vizsgálat négy szakaszra épült, és a gazdák otthonában, teljesen hétköznapi, játékos környezetben zajlott, hogy a kutyák a lehető legtermészetesebb módon viselkedjenek.
ezstandalone.cmd.push(function () { ezstandalone.showAds(128); });
Először két új szót tanítottak a kutyáknak, például „húz” és „hozz” kifejezéseket. Ezek azonban nem egyetlen konkrét tárgyat jelöltek, hanem különféle kinézetű, mégis ugyanolyan módon használt játékokat – vagyis húzogatós, illetve apportírozó típusúakat. A tesztszakaszban a kutyák sikeresen bizonyították, hogy megértették a szavak jelentését, és a gazda kérésére helyesen választották ki a megfelelő játékot.
A következő lépésben új, külsejükben teljesen eltérő játékokat kaptak, amelyekkel ugyanúgy lehetett húzogatós vagy behozós játékot játszani. Ebben a szakaszban a gazdák nem nevezték meg a játékokat, csak játszottak velük. A záró tesztben ezek közül az új, névtelen tárgyak közül kellett kiválasztaniuk azt, amelyik megfelelt a „húz” vagy „hozz” kérésének. A kutyák meglepően magas arányban döntöttek helyesen, ami azt mutatja, hogy nemcsak a szót tanulták meg, hanem a mögötte lévő viselkedési mintát is.
ezstandalone.cmd.push(function () { ezstandalone.showAds(129); });
A kutatás jelentősége abban áll, hogy elsőként bizonyítja: a kutyák képesek a szavakat funkcionális kategóriák alapján is általánosítani, méghozzá természetes, hétköznapi interakciók során. Az ELTE kutatói szerint a húzogatós és behozós játékok során a kutyák nem csupán azt tanulták meg, hogy egy adott játéknak van neve, hanem azt is megértették, hogy a név valójában egy bizonyos használati módot takar. Ez pedig újabb bizonyíték arra, hogy a kutyák nyelvi és megismerési képességei sokkal összetettebbek, mint azt korábban gondoltuk.
