Kutyára támadt egy hód Budapesten

Olvasási idő:4 Perc, 28 Másodperc

Több mint tíz centi hosszan hasította fel a kutya oldalát, feltehetően önvédelemből. Ok nélkül még ez a termetes rágcsáló sem támad, éles fogaival hatékonyan képes védekezni, nagyon komoly sérüléseket okozhat. A budapesti Duna-szakasz telítődött mint élőhely, szakértőt kérdeztünk arról, hogyan előzhetjük meg a baleseteket.

Jelentős élőhely-átalakító hatása miatt a hód természetvédelmi szempontból rendkívül fontos, úgynevezett ökoszisztéma-mérnök faj. Míg a vizesélőhelyek rohamosan fogyatkoznak az emberi tájátalakítás és a klímaváltozás következtében, addig ő „mérnöki” munkájával képes visszaadni a vizet a tájnak, menedéket nyújtva ezzel sok más fajnak az ízeltlábúaktól a kétéltűeken keresztül a madarakig, emlősökig. Hazánkból a XIX. században a túlzott vadászat pusztította ki az eurázsiai hódot, de az 1990-es, 2000-es években a faj visszahódította magyarországi élőhelyeit – részben természetes úton, részben tudatos telepítés révén.

Nyilván a mesék, rajzfilmek, reklámok hatására a legtöbben cuki, kapafogú kis állatként képzeljük el, ám a valóság ennél árnyaltabb. Agresszívnek semmiképp nem nevezhetők, ám 20-30 kilós testtömegükkel, hatalmas, borotvaéles fogaikkal szükség esetén hatékonyan védekeznek. Főleg a vízben. Sokan élnek a Duna fővárosi szakaszán közvetlen szomszédságban az emberrel, ezért nem is csodálkozhatunk, ha konfliktusok alakulnak ki.

Kutyás fórumokon rendszeresek a figyelmeztetések úszó ebekre támadó hódok miatt, a laikus hiszi is meg nem is az ezek mögött húzódó történeteteket. A farágás rendben van, még az is, ha valaki megijed a termetes rágcsálótól, de hogy támadjon? Aztán szembe jön az egyértelmű bizonyíték egy olyan baleset képében, ahol csak a szerencsén múlt a kutya élete.

A német vizsla-labrador keverék Pipacs gyakori vendég az észak-budai Duna-parton, a gazdájának általában késő este van ideje nagyobb sétákat tenni. Sok a hód, viszonylag gyakran megesik, hogy hangos csobbanással vetik magukat a vízbe a közeledő kutya elől, aki azon nyomban, „ösztönből” iramodik utánuk, a vízbe is begázol. Pipaccsal ellentétben a gazda, Gerhardt Máté viszont nem tartja jó mókának menekülő állatok üldözését, ezért ilyenkor azonnal visszaparancsolja a kutyát.

Április közepén, este 11 óra tájban is úgy tűnt, ez a százszor lejátszódott jelenet ismétlődik majd meg a Római parton. A hód csobbant, Pipacs utána, de mire Máté szólhatott volna, a kutya már kint is volt, a lábai közé bújt mint mindig, amikor fél vagy megijed valamitől.

Megveregettem az oldalát, és csak utána, telefonnal világítva láttam, hogy a kezem csurom vér, Pipacs oldalán pedig egy irgalmatlan seb

– mondja a 24.hu-nak Gerhardt Máté.

Irány az állatorvos, aki jó 10-15 centi hosszan varrta őt össze, ráadásul „duplán”: a rágcsáló felső metszőfogai nemcsak a bőrt, hanem az alatta lévő izmokat, szöveteket is felhasították. Két seb látszott, egy kisebb, ahol az alsó fogait „megtámasztotta”, és egy jóval nagyobb, ahol a felsőkkel végigszántott. Pipacsnak óriási szerencséje volt, ha a hasát éri a harapás, netán ütőeret talál, valószínűleg nem jut idejében orvoshoz – most már azonban jól van, a napokban varratokat is kivették. Illetve viszonylag nagy testű ebről van szó, kisebb kutya akár már egy ilyenbe is belepusztulhat.

Megdöbbentő történet, ami nyilván számos kérdést vet fel. Mi okból támad a hód kutyára? Megtörténhet ugyanez pancsoló gyerekekkel is? Hogyan előzhetjük meg a hasonló eseteket? Juhász Erikát, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos segédmunkatársát, a hazai hódok szakértőjét kérdeztük.

A hód nem játék
Ami fenti esetet illeti, önvédelemnek tűnik. A hód nyilván késve érzékelte a közeledő kutyát – az ő szemszögéből a rá vadászó ragadozót –, menekülőre fogta, de Pipacs valószínűleg már túl közel volt. A vízbe érkezve, „küzdj vagy menekülj” döntés előtt állt, és az előbbit választotta, támadással válaszolt a fenyegetésre. Kutyák elleni „hódtámadások” a szakember és a nemzetközi média szerint is elvétve ugyan, ám előfordulnak, nyilván minden helyzet más és más. Általánosságban viszont kijelenthető:

Egy hód ok nélkül nem fog kutyára támadni. Amikor veszélyt érez, lapos farkával hatalmasat csap a vízre, így figyelmezteti társait, hogy jobb lesz menekülni

– mondja a 24.hu-nak Juhász Erika. Hozzáteszi: ettől függetlenül ha szükségesnek érzi, akkor védekezik, mint minden élőlény, és megvannak a képességei, hogy ilyen esetekben komoly sérüléseket okozzon. Nagyon fontos észben tartani: egyetlen vadállat, így a hód sem játék.Ahhoz, hogy a veszélyes szituációkat összegyűjtsük és a megfelelő óvintézkedésekre kitérhessünk, először némiképp meg kell ismerni a faj egyes jellemzőit.

Szinte csak a farkas fenyegeti
Növényevő rágcsálókról van szó, a hódok friss rügyekkel, levelekkel, vékony ágakkal, fakéreggel, hánccsal táplálkoznak – ezek megszerzéséhez döntenek ki fákat –, vegetációs időszakban nagy mennyiségű lágyszárú növény is felkerül az étlapjukra. A puhafákat részesítik előnyben, főként a füzeket és nyárfákat, élelemkeresés közben pedig nem szívesen távolodnak el 5-10 méternél távolabb a biztonságot nyújtó víztől.

Lakhatásukat is a víz segítségével oldják meg. Leggyakrabban a partfalba ásnak tágas kotorékokat úgy, hogy a bejárata a víz alatt legyen, majd felfelé haladva alakítják ki a száraz, tágas lakóüreget. Ez a kotorék. Ha a part adottságai vagy a vízszint nagy ingadozása ezt nem teszi lehetővé, a felszín „felett” is terjeszkednek, ilyenkor sárból, faágakból emelt „kupola” védi a lakóüreget. Ez a hódvár.

Mindkettőben közös azonban, hogy a bejáratnak a víz alatt kell lennie, ehhez legalább 80-100 centis vízmélység szükséges, amit a hódok nem bíznak a véletlenre, hanem gátakkal biztosítanak – a magyarországi hódok visszatéréséről, helyzetéről, életmódjáról itt írtunk bővebben.

Természetes ellenségük a medve és a farkas, utóbbi szokott gyakran hódra vadászni – általában lesből támad a parton ügyes-bajos dolgait intéző rágcsálóra. Nem kizárt, de tudományos adat még nem támasztja alá azt, hogy a sakálfalka is képes lehet hódot elejteni. Mivel azonban a farkas jelenti számára a legnagyobb fenyegetést, már vissza is kanyarodhatunk szűkebben vett témánkhoz: „hódszemmel” a kutyát nagyon könnyű farkasként azonosítani, felbukkanása azonnali menekülést vált ki.

24.hu