A Balaton-felvidéki katonai kutyatemető
Vulkán őrnagy 1976-ban, háromévi szolgálat után hunyt el. Cigány, Kevin és Cézár hadnagy két-két évet töltött a hadseregben, de 2002-ben ők is szolgálatteljesítés közben távoztak az élők sorából. Sírjuk pontos helyéről éveken át csak egykori bajtársaik tudtak, mígnem néhány évvel ezelőtt kirándulók véletlenül fel nem fedezték a nagyközönség előtt addig ismeretlen temetőt: katona kutyák sírhelyét a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén.
“Itt nyugszik Vulkán kutya őrnagy, kit szolgálatteljesítés közben vandál személyek orvul meggyilkoltak”– olvasható a legrégebbi sír feliratán. A négylábú őrnagy 1973-tól 1976-ig védte a hazát és bajtársait. Cigány, Kevin és Cézár mellett Néró bátyó és Boby, valamint Brúnó és Ali hadnagy végső nyughelye is ez a sírkert, amely a bükkerdő csak nehezen megközelíthető helyén terül el.
“Évtizedeken át a Varsói Szerződés katonai bázisa, egy légvédelmi szerepet is betöltő átjátszó állomás működött a Keszthelyi-hegységnek ezen a részén, amely így a civilek számára elzárt területnek számított. Néhány évvel ezelőtt szervezhettünk ide először gyalogtúrát, akkor fedeztük fel a furcsa sírokat és rajtuk a fejfákat” – idézte fel Seffer Imre.
A vonyarcvashegyi polgárőr és egyben természetbarát a környékbeli települések önkormányzatainak segítségével próbálta kideríteni a titokzatos sírkert történetét, ami végül a helyi napilap egyik cikke révén sikerült is. A rejtélyes sírokról megjelent írásra jelentkezett a katonai bázis egykori parancsnoka, ő mesélte el a négylábú őrnagy és a hadnagyok történetét.
A katonai bázison szolgáló tízegynéhány honvéd több kilométeres távolságra élt elzárva a legközelebbi településtől, Vállustól és Vonyarcvashegytől: őket (is) védték azok az ebek, amelyek aztán katonai rangot “szereztek” szolgálatuk során. Az eltelt évtizedek alatt összesen 12 kutya végső nyughelyévé vált az árnyas bükkfák körül kialakított sírkert.
Vulkánról például az a történet maradt fent, hogy egy havas téli napon az erdőben eltévedt egyik katonát úgy mentette meg a kihűléstől, hogy ráfeküdt, és testével melegítette, míg társai rá nem találtak. S hogy miként pusztultak el az ebek, arról csak találgatások vannak, valószínűleg orvvadászok vagy vadászok terítették le őket a közelben.
Seffer Imre arról is beszámolt, hogy jó ideig próbálták a honvédségtől és a rendőrségtől megtudni, hogy kiket-miket rejthetnek a sírok, de végül az derült ki, hogy nem egy kijelölt katonai temetőről van szó, csupán a kutyáikat megbecsülő katonák akarták megadni a végtisztességet hűséges társaiknak. Miután gyakorlatilag gazdátlan volt a katonai kutyatemető, a vonyarcvashegyi polgárőrök vették oltalmuk alá. Ők vállalták a sírok területének rendbetételét, amelyhez Vonyarcvashegy, Balatongyörök és Vállus önkormányzata is segítséget nyújtott.
Néhány hete készült el a sírokat körbeölelő, farönkökből kialakított jelképes kerítés, a közelébe padot és asztalt ácsoltak, és minden sírra új fejfa került, amelyekhez – ha még nem pusztította el az enyészet – a régi fakereszteket és felirataikat is hozzáillesztették.
A felújított kutyatemető Vonyarcvashegytől mintegy 10 kilométerre, már Vállus közigazgatási területén található. A Büdös-kúti pihenőházig kiépített erdei aszfaltút vezet – autóval azonban nem lehet ráhajtani, mert természetvédelmi terület -, a pihenőháztól pedig további 10-15 percnyi séta után érhető el egy enyhe domboldalon lévő, messziről látható kanyarulatban. Innen még öt perc séta a tiszta vizű Szent Miklós-forrás, amelyet a GPS-készülékkel rendelkező kirándulók is gyakran felkeresnek.
Az egykori katonai bázisból azonban mindössze az átjátszó adó mintegy 50-60 méteres tornya maradt. A katonakutyák sírhelyétől alig néhány száz méterre magasodik az erdő fölé.
0
0
A A Balaton-felvidéki katonai kutyatemető bejegyzés először 🐾-én jelent meg.
