Előbb vagy utóbb minden kutyatartó szembetalálja magát az ivartalanítás kérdésével. A kutyánk egészsége és a jövő generációk élete a tét, tehát nem egy „milyen színt diktál az őszi nyakörv trend” szintű a felelősség. A dolog megítélése országról országra változik és nem is csoda, hiszen nem elhanyagolható tényező a döntés során, hogy mennyi kóbor jószág vándorol az utcákon okozva egészségügyi és biztonsági kockázatot illetve tölti meg a menhelyeket, vagy leli halálát a felelőtlen valahai gazdik hibájából. Nem véletlen, hogy azokban a jórészt skandináv országokban, ahol szinte nem is létezik kóbor kutya, a sterilizálás is szigorúan szabályozott keretek között, jól indokolt esetekben végezhető el és nem is bevett gyakorlat, míg a hozzánk hasonlóan sok elhanyagolt jószággal bíró Egyesült Államokban hozzánk hasonlóan rutin műtétnek számít a kutyák és macskák ivartalanítása, és a menhelyeken kötelezően ivartalanítanak minden kis jószágot, mielőtt gazdihoz kerülnének.
Hogy döntsem el?
Ha ilyen eltérő a megítélés, akkor honnan tudjam én, mint kutyatartó, hogy mi a legjobb az én kutyusom egészsége szempontjából?
Bárcsak adhatnánk erre egyszerű választ, de a kérdés ennél sokkal összetettebb. Nyilván nem vonhatjuk ki a számításból az érzelmi elemeket, hiszen félthetjük kedvencünket a műtét esetleges kockázataitól, vagy a felépülés nehézségeitől, és az is természetes, ha idegenkedünk az állat „megcsonkításától”. Hanem azt ne felejtsük el, hogy a kutyák az évezredek alatt annyira velünk evolválódtak, hogy vadállatnak már nem tekinthetőek, viszont ezzel együtt számos úgymond civilizációs betegségük is kialakult, csakúgy, mint nekünk. Ezek úgyszint természetellenesek és egy részük ellen bizony védelmet nyújt a sterilizálás.
Nézzük akkor az ivartalanítás mellett és ellen szóló egészségügyi érveket:
Pro
- Megelőzi a nem kívánt szaporulatot, leveszi a vállunkról az utódok elhelyezésének gondját.
- Szuka kutyák esetében a vemhességgel és a szoptatással járó fitnesszromlást is elkerülhetjük.
- Megelőzi a tüzeléssel járó kellemetlenségeket.
- Csökkenti a kanok elszökési kedvét és ivarzással kapcsolatos agresszióját, így kevesebb verekedésből fakadó sérüléssel kell számolnunk.
- Megelőzi a sok furisággal járó álvemhességet.
- Az időben elvégzett ivartalanítás szinte elhanyagolhatóra csökkenti az amúgy meglehetősen gyakori emlődaganatok kialakulásának gyakoriságát.
- Megelőzi a heredagantok kialakulását.
- Megelőzi a petefészek és a méh daganatos megbetegedéseit.
- Elkerülhetők a hormonális kezelések, melyek gyakran vezetnek gennyes méhgyulladáshoz.
- Megelőzi a gyakran végzetessé váló gennyes méhgyulladást (aminek a kezelési módja egyébként szintén a méh és petefészkek eltávolítása, csak ilyenkor már sokkal rizikósabb és sokszor kerül az állat életébe a túl késői műtét).
Kontra
- Az ivartalanítással olyan hormonok kiválasztása szűnik meg, illetve változik, melyek nem csak az ivarszervekre, hanem egyéb szövetekre is kihatással vannak, hiányuk pedig egy természetellenes állapotot hoz létre, mellyel a szervezet nem egykönnyen birkózik meg.
- Az ivartalanítás egy komoly műtét, amely altatást igényel. Szerencsére ma már az altatáshoz használt szerek és a műtétek általános körülményei fantasztikusan biztonságosak, de minél idősebb, vagy betegebb egy állat, annál nagyobb rizikóval járnak.
- A korai ivartalanítás bizonyos fajtáknál kétszeresére növelheti a csípőízületi diszplázia kockázatát.
- A korai ivartalanítás bizonyos fajtáknál háromszorosára növeli a limfoszarkóma kialakulásának kockázatát.
- A korai ivartalanítás a csontok egyenetlen növekedéséhez vezethet és megnövelheti a csontrák kialakulásának kockázatát (ez különösen a nagytestű kutyákat veszélyezteti).
- Az ivartalanítás a pajzsmirigy alulműködéséhez vezethet, mely letargiával és elhízással jár, de szerencsére napi gyógyszereléssel kezelhető.
- Az ivartalanítás bizonyos fajtáknál megnöveli a hemangioszarkóma kialakulásának kockázatát (ide tartoznak a vizslák, a retiverek, boxerek és a németjuhászok is).
- A sterilizáció megháromszorozhatja az elhízás kialakulásának kockázatát, mert a nemi hormonok kiiktatása megváltoztatja az anyagcserét, és sokkal kisebb lesz a tápanyagigénye a kutyának, amit a gazdák sokszor figyelmen kívül hagynak.
- Idős kutyák esetében az ivartalanítás növelheti egyfajta demencia (időskori elbutilás, agyi leépülés) kialakulásának az esélyét.
- Szemben az ivarzással kapcsolatos agresszióval, a félelmi agresszión az ivartalanítás (a magabiztosságot erősítő ivari hormonok hiánya) ronthat, de itt fontos az időzítés: ha a viselkedés már rögzült, akkor a műtétnek nem lesz érezhető hatása az állat félelmi reakcióira.
Ha úgy döntünk, hogy a műtét az ideális megoldás…
akkor első teendőnk a műtét idejének helyes megválasztása. Az ivartalanítási műtétet négy különböző életkorban lehet elvégezni kutyáknál:
- a korai ivartalanítás: 6-12 hetes kor között történik,
- az ivarérés előtti ivartalanítás: 4-6 hónapos kor között történik,
- az ivarérés utáni ivartalanítás: 9-12 hónapos kor után történik,
- az időskori ivartalanítás: csak betegség miatt végzi el az állatorvos.
Műtét előtt
Az állatorvos tanácsait kövessük az ivartalanítási műtét előtt, de általánosan elmondható szabály, hogy az állatnak a műtétet megelőző estétől már ne adjunk enni, hacsak nem kifejezetten kis kölyökről vagy kis súlyú, esetleg beteg állatról van szó. Ilyen esetekben az állatorvos mérlegelni fogja a kockázatokat és előnyöket és dönt a megfelelő táplálásról.
A műtét menete
A műtétre való megjelenéskor a kutyusodat gondosan megvizsgálják, hogy minden rendben van-e és ha így van (miért ne lenne), megkapja az altató injekcióját. A műtétet minden esetben teljes altatásban végzik. Az injekció általában 5-10 perc alatt hat.
A szuka kutyákat a köldöktől hátrafelé a has középvonalában a lehető legkisebb vágással nyitják fel és a petefészkeket valamint a méhet egyaránt kiveszik. Téves, hogy el lehet köttetni is a kutyát! Ez a petefészkek súlyos cisztásodásához, hormonális rendellenességekhez és többnyire halálos kimenetelű gennyes méhgyulladáshoz vezet.
A szervek eltávolítását követően a sebet 3 rétegben összevarrják. A belső, felszívódó varratokkal nincs többé gondunk, de a külső varratok lehetnek többfélék is. Az állatorvos visszarendelhet minket varratszedésre, ami általában a műtétet követő 2 héten belül esedékes.
Kan kutyáknál a heréket távolítják el lényegesen kisebb sebet ejtve. Ez nem jelenti persze, hogy a fiú kutyák műtéti helye ne lenne fájdalmas, vagy ne kellene az utógondozásukat éppen olyan komolyan venni, mint a lány kutyusokét.
Műtét után
A kutyus teljes ébredéséig legyünk a közelében és készüljünk fel az esetlegesen előforduló altatási mellékhatásokra:
- remegés, reszketés
- nyüszítés (ijedtséget jelez inkább, mint fájdalmat)
- nyálzás
- öklendezés/hányás
- támolygás/bizonytalan járás, gyakori elesés
Nagyon fontos, hogy a zavart koordináció miatt ne tegyük az ebet magas helyre, kifejezetten a padlón, takarón hagyjuk ébredezni és ne adjunk neki se inni se enni, amíg teljesen magához nem tér. Legyünk a közelében, mert a szokatlan helyzet elsősorban ijedtséggel, félelemmel tölti el az állatot és mindenképp megpróbál majd úgyis a gazdi közelébe jutni, akár erőlködés árán is. Az pedig a seb felszakadásához vezethet. Nyugtassuk meg az állatot és bizonyosodjunk meg arról, hogy teljesen magához tért, mielőtt – szigorúan felügyelet mellett – először enne vagy inna. Arra is ügyelnünk kell, hogy a székelés nem lesz sima ügy az első napokban, ezért a székletet hígító, rostban gazdagabb tápot adjunk az állatnak ebben az időszakban és biztosítsunk számára bőséges mennyiségű folyadékot.
A sebet minden nap ellenőrizzük és ha duzzadtnak, pirosasnak látjuk, levedzik vagy gennyes, azonnal forduljunk állatorvoshoz. Számos állatorvos javasolja, hogy hígított Betadinos oldattal naponta töröljük át a seb környékét, ezzel előzve meg a gyulladást, elfertőződést.
Tévhitek dióhéjban
- A szukákat legalább egyszer elletni kell. – Ez minden tudományos alapot nélkülöző állítás, sőt egészségügyi szempontból pont az ellenkezője az igaz.
- A szukának legalább egyszer tüzelnie kell ivartalanítás előtt. – Megint csak az ellenkezője igaz minden állategészségügyi statisztika szerint.
- A fiatalkori ivartalanítás ront a kutya személyiségén, játékosságán. – A fiatalkori ivartalanítás nem befolyásolja a viselkedést, intelligenciát, játékosságot, az időskori ivartalanítás pedig a már bevésődött viselkedésmintázatokon nem tud változtatni (javítani sem).
- Fiatalkori ivartalanítás inkontinenciához vezethet. – Fiatal állatoknál ez nem valós veszély, míg az idős állatoknál elég gyakori mellékhatás.
- Az ivartalanított állatok automatikusan elhíznak. – Ha agyonetetjük őket egyfajta kárpótlásképpen, akkor mindenképp. Az ivartalanított állatok a tüzelési időszak alatt nem csatangolnak, nem verekednek, következésképpen kevesebb energiára is lesz szükségük. Gondos porciózással, vagy a kutya testalkatának folyamatos figyelésével és az adott eledel és a biztosított mozgás mennyiségének szabályozásával pont annyi az esélyük az elhízásra, mint nem ivartalanított társaiknak.
- Ivartalanítás helyett jobb a hormonális fogamzásgátlás. – Leszámítva, hogy sokkal gyakrabban vezetnek gennyes méhgyulladáshoz, ami szükségszerűen maga után vonja a műtétet, csak az ilyenkor már sokkal veszélyesebb.
- Drága a műtét. – A hormonális fogamzásgátlás kockázatos és nem csak egyszeri kiadás, az elletés pedig hacsak nem vagyunk tenyésztők…nos, igen költséges. A kölyköket etetni is kell, amíg megfelelő gazdit nem találunk számukra és mi lesz, ha nem találunk? Az első alomnak talán még lesz helye, de a második, harmadik alom kiskutyáit is megfelelően el kell tudni helyezni. A menhelyek így is csurig vannak, így meglátásom szerint a legfelelősebb viselkedés, ha állatainkat időben ivartalanítjuk.
0
0
A Kutyák ivartalanítása – Pro és kontra, tények és tévhitek bejegyzés először -én jelent meg.