Farkasokat ölnek büntetlenül a Bükkben?

Védett szürke farkasok kilövése miatt nyomoz a Nemzeti Nyomozó Iroda, ám hosszú évek óta egyetlen elkövetőt sem fogtak el. Az eljárás összefügghet azzal, hogy egy helyi vadász és vállalkozó mázsaszámra szóratott ki dögöket az erdőben. Állítása szerint csak etetni akarta a farkasokat, de több forrásunk szerint inkább csaléteknek szánta a tetemeket. Sokan lobbiznak azért, hogy meginduljon a ragadozók létszámának szabályozása.

Elborzasztó fotókat osztott meg közösségi oldalán egy helyi természetvédő még tavaly januárban: bejegyzése szerint az Országos Kék Túra útvonala mentén, a Bükk Heves megyei részén, Szarvaskő és Sirok között őzek, szarvasok, muflonok, vaddisznók és három kisebb termetű ló rothadó, néhol már csontig foszlott tetemeire bukkant. A férfi már 2020 decemberében Mónosbél környékén is talált nagy tömegben, mázsaszámra kihelyezett állati tetemeket, ezután pedig közérdekű bejelentést tett a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának.
Egy 2021. február 4-én kelt levélben az igazgatóság azt részletezi, hogy a helyszíni bejárások alkalmával a nemzeti park munkatársai máshol is felfedezték „vadászható vadfajok, három helyszínen háziállatok természetbe kihelyezett tetemeit”. A levél szerint a nemzeti park január 14-én feljelentést tett az Egri Rendőrkapitányságon a hulladékgazdálkodás rendjének – bűncselekménynek minősülő – megsértése miatt. Január 21-én a Heves Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztály munkatársai is bejárták és dokumentálták a helyszíneket.

Farkasetető

A rendőrség aztán hamar lezárta az ügyet: két hét múlva, január 28-án megszüntették az ismeretlen tettes ellen indított nyomozást, mivel az eljárás során a Heves Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya megállapította: „a feljelentés tárgyát képező hulladék nem minősül veszélyes hulladéknak, nem veszélyeztetik, illetve nem károsítják a földet, vizet, levegőt, élővilágot”. A gyors ügymenet nemcsak azért volt furcsa, mert a bejelentőtől származó információink szerint a tetemekből származó döglé belefolyt a közeli patakba, valamint az afrikai sertéspestis terjedésének veszélye ellenére sertéstetem is volt a maradványok között, hanem azért is, mert nem 2020 decemberében találtak először tömegével állati maradványokat a környéken.

Információink szerint 2018. november 29-én, szintén Mónosbél környékén egy helyi vadásztársaság munkatársa állati maradványokat szórt ki az erdőben, amikor egy természetvédelmi szervezet bejelentése után a területen illetékes Heves Megyei Kormányhivatal munkatársai váratlanul megjelentek a helyszínen. A vadásztársaság tetten ért dolgozója jegyzőkönyvbe mondta, hogy főnöke, egy helyi vállalkozó kérte a maradványok kiszórására. A dolgozót kötelezték a tetemek elszállítására, a vállalkozót – pontosabban a tulajdonában lévő kft.-t – pedig 75 ezer forintra bírságolták. A bírságot elrendelő, az rtl.hu által is látott határozatból az üzletember furcsa motivációja is kiderült: a cégtulajdonos elismerte, hogy „farkasok etetése céljából” helyezte ki a dögöket.

De mi volt a vállalkozó valódi célja a Bükkbe nagyjából tíz éve visszatért, fokozottan védett szürke farkasok etetésével? Információink szerint az üzletember az államtól bérelt, illetve saját tulajdonú erdőterületein is szinte mindennap vadászik. A területén megjelenő, a magyar állam tulajdonában lévő, vadászható állatokat a megengedett kvóta szerint akár ő, akár bérvadászok is kilőhetik.

Amikor megláttam, hogy mit ért vadászat alatt, soha többé nem jártam ki vele. Nekem az nem vadászat, hogy egész éjszaka kint vagyunk és csóró jószágokat halomra lőjük (…) Mindennap járt lőni. Ha esik, ha fúj, ha szakad a hó. Egy szarvason bőgési időben 70 ezer forint plusza is van. Nem vadászni szeret, hanem lőni és pénzt keresni.

– mondta egy forrásunk.

A vállalkozót jól ismerő forrásaink azt is egybehangzóan állították: a férfi sohasem csinált titkot abból, hogy farkasokat akar lőni. Mivel a beteg, gyenge vagy éppen fiatalabb szarvasok a természetvédelmi oltalom alatt álló nagyragadozók táplálékául szolgálnak, a farkasok pénzben kifejezhető károkat okoznak a terület bérlőjének, tulajdonosának, hiszen csökkenthetik a bérvadászok által kilőhető trófeás vad, illetve a vadhúsként feldolgozható állatok mennyiségét. Információink szerint a vállalkozó területén mintegy harminc vadat ejtettek már el a farkasok.

Vadászok vs. farkasok

Egy-egy vadászok által látogatott vagy működtetett Facebook-csoportban erőszakos hangnemben zajlik uszítás a farkasok ellen. Sok vadász és vadgazdálkodó szemében a farkas lényegében a kártevőkkel egyenlő. Más vadászati fórumokon is közszájon forog az az álhír, hogy szándékosan telepítették vissza a farkasokat Magyarországra, holott ennek érdemi cáfolata már évekkel ezelőtt megjelent, épp a vadgazdálkodók éves szakkiadványában. Olyan pletykákat is hallani, hogy a farkasok előfordulási helyein pénzért bárki számára leszervezhető egy farkasvadászat. Állítólag társas vadászatokon az is előfordult már, hogy előzetesen kihirdették: aki farkast lő, vendég lesz egy nagyobb értékű vad kilövésére. Arról is eljutottak hozzánk információk, hogy egyes társaságok lobbiznak azért, hogy az állam engedélyezze a farkasok létszámának szabályozását. Holott például Szlovákiában éppen tavaly tiltották be a farkasok vadászatát, pedig északi szomszédunknál nagyságrendekkel több farkas él, mint Magyarországon.

A Zemplén TV riportja beszámolt a december 3-án a Borsod megyei Füzéren tartott, „Együtt élni a farkassal” című konferenciáról, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az önkormányzat szervezett. Ennek fő témája az volt, hogy a helyi állattartással foglalkozó gazdák hogyan és miként tudnak védekezni a farkastámadásokkal szemben, valamint számíthatnak-e a jövőben kártérítésre. Horváth Jenő, Füzér polgármestere a riportban a következőt mondta:

Észak felől a farkas már itt van, a hiúz itt van állandóan az erdeinkben, Füzér határáról beszélek, és a medve pedig több tíz kilométerre már előfordul gyakran, tehát ő is meg fog jelenni. Ezekre föl kell hogy készüljünk, és hosszabb távon lehetséges, hogy egy különleges rendeltetésű vadászterületet javaslunk a kormányzat felé.

A riport többi megszólalója nem hozta szóba a vadászatot. Süle Katalin, a NAK alelnöke úgy fogalmazott, nem a ragadozók eltávolítása a cél, hanem a megoldás keresése. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának honlapján azt írták, a nemzeti park a kamara képviselőivel, gazdálkodókkal és vadgazdálkodókkal megállapodott abban, hogy januárban elindítják a közös munkát a farkasok létszámának meghatározására.

Arra egyelőre nincsenek közvetlen bizonyítékok, hogy Magyarországon nagyobb léptékben irtanák a farkasokat, bár szakmai körökben ez lényegében nyílt titok. Egy 2021 novemberében, Parádon tartott, nagyragadozókkal kapcsolatos szakmai konferencián elhangzott: már nemcsak lőfegyverrel, hanem karbofuránnal (egy Európai Unióban már betiltott, idegméreg-hatású növényvédő szerrel) is pusztítják a farkasokat, valamint kutyabetegségekkel fertőzött csalifalatokat is kihelyeznek a nagyragadozók élőhelyein. A Bükki Nemzeti Park területén azonban 2013 óta csak néhány farkas illegális megölése került nyilvánosságra. A nemzeti park honlapján például 2018. november 21-én közöltek fotót és leírást arról, hogy Nagyvisnyó környékén egy puskával agyonlőtt hím farkasra bukkantak.

Az általunk megkérdezett szakemberek szerint azonban ennél vélhetően jóval több farkast pusztíthattak el, ugyanis az orvvadászok a tetemeket egyszerűen elássák vagy más módon tüntetik el. A farkaspopuláció nem természetes csökkenésére a néhány közvetlen bizonyítékon túl főleg közvetett bizonyítékok vannak. Például időnként eltűnik egy-egy nyomon követett, azonosítható példány a területről, a teteme viszont nem bukkan elő sehol. A Bükkben jelenleg egyetlen farkascsalád él, ami nagyjából 10 példányt jelenthet. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának teljes működési területén 4 vagy 5 farkascsalád élhet. Így a szakemberek számára szembeötlő egy-egy kifejlett, életerős példány nyom nélküli eltűnése. Már csak azért is, mert a családokban nevelkedő fiatal utódok jelentős része természetes okok miatt nem éri meg az ivarérett kort, így még feltűnőbb egy ismert felnőtt egyed hiánya.

Nincsenek elkövetők
Egy dolog biztos: 2013 óta senkit nem vontak felelősségre védett szürke farkasok megöléséért. Vadászkörökben ugyanakkor közszájon forog, hogy ha valaki ásóval és puskával indul az erdőbe, akkor nyilvánvaló, hogy egy vadállat nyom nélküli eltüntetésére készül.

Az pedig tény, hogy a Balkánon kifejezetten állati tetemek, maradványok nagy mennyiségű kiszórásával vadásznak farkasra. A Facebookon például magyar nyelven is hirdetnek szerbiai farkasvadászatokat vadászati csoportokban, ahol 1000 eurót kérnek egy-egy farkas kilövéséért, amelyeket „dögszórókhoz” csalogatnak.

A konkrét ügyre, tehát az állattetemek illegális kihelyezése és a farkasok kilövése között vélhető összefüggésre, valamint a birtokunkba lévő, részben a cikkben is megosztott információkra hivatkozva az Országos Rendőr-főkapitánysághoz fordultunk, ahonnan az alábbi tájékoztatást kaptuk: „Az Ön által említett ügyben az orvvadászat bűntett gyanúja miatt a büntetőeljárást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatja ismeretlen tettes ellen, melyben vizsgáljuk a 2018-as kilőtt farkasok ügyét is. A folyamatban lévő nyomozás érdekeire tekintettel azonban bővebb tájékoztatást az ügyben nem kívánunk adni”.

Megkérdeztük a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságát a következőkről:

• mekkora a farkaspopuláció a park területén;
• hány, orvvadászok által elpusztított farkasról tudnak az elmúlt tíz évből;
• adtak-e át információkat a rendőrségnek a farkasok kilövése kapcsán;
• mit tudnak az állati temetek kiszórásáról, és ez szerintük összefüggésben lehet-e a farkasok elleni támadásokkal?

Választ csak az első kérdésre kaptunk: „Jelenleg a Bükkben, a Mátrában és a Tarna vidéken egy-egy farkascsalád él. Egyedszámuk az aktuális szaporulattól, természetes elhullástól, valamint a vándorlástól is függ. A farkasok rejtőzködő életet élnek, ezért létszámukra leginkább nyomaikból lehet következtetni. A nagyragadozók jelenléte pozitív az erdei életközösségek egészséges működése szempontjából, növelik a biodiverzitást, jótékony hatást gyakorolnak a növényzet megújulására. A társadalom számára kihívás, hogy újra meg kell tanulnunk együtt élni ezzel a fokozottan védett fajjal, melyre vonatkozóan a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság évek óta szemléletformálást végez, és technikai segítséget nyújt a haszonállattartók számára” – írta válaszában a nemzeti park.

rtl.hu

A Farkasokat ölnek büntetlenül a Bükkben? bejegyzés először Kutyás hírek-én jelent meg.